eur:
388.64
usd:
360.9
bux:
68568.49
2024. május 7. kedd Gizella

Járai: "egy év munka, öt év harc"

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank búcsúzó elnöke szerint az elmúlt hat év sikeres volt a jegybank átalakítása, az inflációs célkövető rendszer bevezetése szempontjából, összességében azonban úgy jellemezhető az időszak, hogy "egy év munka és öt év harc".

"Ha még egyszer kezdhetném, ugyanúgy végezném a tevékenységemet, büszke vagyok a munkámra" - hangoztatta a leköszönő Járai Zsigmond.

Leszögezte: sikeresnek mondható az elmúlt hatéves időszakban az, hogy a korábbi 10 százalékon beragadt pénzromlási ütemet sikerült egy alacsonyabb szintre levinni.

Az is büszkeséggel tölti el a jegybank elnökét, hogy a meg-megújuló kritikák, támadások ellenére sikerült megőriznie az MNB függetlenségét, és az, hogy a jegybank és a saját elnöki tevékenységét is végig az igazmondás jellemezte.

Az elmúlt hat évre visszatekintve elmondta: erre az időszakra esett a teljes körű devizaliberalizáció bevezetése, az árfolyamsáv kiszélesítése, a csúszó leértékelésen alapuló monetáris szisztéma megszüntetése, valamint az inflációs célkövetés rendszerének bevezetése.

Járai Zsigmond szerint a tevékenységének indulásakor, 2001-ben olyan jegybank-törvényt sikerült előkészíteni, bevezetni, amely mindenben megfelelt a központi bankokra az európai normák szerint elvárt függetlenség követelményének.

Ezen a jogi alapon akkoriban úgy tervezték, hogy 2007-re bevezethető lesz az euró Magyarországon.

Közölte: sajnos, 2001 után, az Orbán-kormány tevékenységét követően a Medgyessy-Gyurcsány-kormány időszakát a folyamatos "harcok" jellemezték, ami az infláció alacsony szintjéért, az erős forintért, a jegybank függetlenségéért, illetve a költségvetés helyzetének rendezéséért folyó jegybanki küzdelmet jelentette.

A távozó jegybankelnök elmondta: sikerült kivívni és megőrizni a jegybank hitelességét, holott számos olyan támadás is érte az MNB-t, amely a lejáratással egyenértékű volt."A jegybank függetlenségéért is komoly küzdelmet folytattunk, ez azért sajnálatos, mert sokat kellett küzdeni azért, ami egyébként fejlett gazdaságokban természetes" - közölte a távozó jegybankelnök.

Kiemelte: az MNB tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt hat évben a közgondolkodásban is gyökeret vert az árstabilitás fontosságának megértése, az, hogy miért fontosak az inflációs várakozások.

A közvélemény is megértette a jegybank függetlenségének szükségességét, és ezzel párhuzamosan folyamatosan javult a Magyar Nemzeti Bank hitelessége, átláthatósága - vélekedett Járai Zsigmond.

Az MNB távozó elnöke kritikával illette azt, hogy a korai, 2001-es jegybanktörvényt azóta hatszor módosították, "többször szándékosan értelmetlenül változtatták meg".

Kritikával illette azt, hogy jelenleg a Monetáris Tanács túl nagy létszámmal működik.

Hangoztatta azt a véleményét is, hogy a felügyelő bizottság - megítélése szerint - teljesen feleslegesen működik, számos értelmetlen szabályt is bevontak a jegybanktörvénybe, így például azt, hogy a Monetáris Tanács tagjai mandátumuk lejártát követően csupán három év elteltével választhatók újra a testületbe.

Járai Zsigmond szerint "a Monetáris Tanács 2001-ben öt belső és négy külső tagból állt, most két belső és kilenc külső tagja van, ami működésében az egyik legnagyobb kockázat."

A jegybankelnök kiemelte: a felügyelő bizottság felállítása, a Monetáris Tanács kibővítése évi több mint egymilliárd forinttal növeli meg a jegybank működési költségeit, amelyek így is jelentős mértékben csökkentek 2001 óta.Az MNB működési költségei nagymértékben mérséklődtek az elmúlt években, a 2000. évi szintről 28 százalékkal csökkentek, tavaly mintegy 14,9 milliárd forintra rúgtak - mondta.

A búcsúzó elnök az MNB megítélésének, hitelességének érzékeltetésére elmondta: míg tevékenységének indulásakor az MNB-t egy közvélemény-kutatás megkérdezettjei csak 29 százalékban mondták hitelesnek, napjainkban ez az arány 62 százalékra javult, összességében csak az Alkotmánybíróságot tekintik a jegybanknál hitelesebb intézménynek Magyarországon.

Sajtótájékoztatója végén a búcsúzó elnök közölte: legkésőbb az euró magyarországi bevezetésekor ajánlatos lenne a jegybankot összevonni a pénzügyi felügyelettel, ugyanis a fejlett piacgazdaságok jó részében a pénzpiaci szereplők felügyeletét, ellenőrzését a központi bankok látják el.

Kérdésre válaszolva elmondta: "az utód személye nem tartozik rám", egyúttal feltette a kérdést, "kit érdekel az én véleményem".

Hozzátette: "Simor András elnökjelölttel már találkoztam, korábbi tevékenységét az üzleti szférában nagyra értékelem."

Egyúttal köszönetet mondott a tevékenységéhez nyújtott segítségért az Orbán-kormánynak, a nemzeti bank apparátusának, a nemzetközi bankárközösségnek, az Állami Számvevőszéknek és a parlamentnek.

Elmondta azt is, hogy a piaci elemzőkkel és a sajtóval korrekt és hasznos együttműködést sikerült kialakítania, a részükről elhangzott kritikákat igyekezett megfogadni, azokból próbált tanulni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.07. kedd, 18:00
Resperger István ezredes
a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Nagyot ralizott az OTP!

Nagyot ralizott az OTP!

Ázsiában felemás hangulatban telt a kereskedés hétfő reggel, ezt követően Európában a múlt heti esés után szép pluszban zártak a tőzsdék, és Amerikában is az emelkedésé volt a főszerep. A hét első napján idehaza a külkereskedelmi adatokra volt érdemes figyelni, külföldön pedig nem várható nagyobb piacmozgató esemény. A magyar tőzsdén is kedvező hangulatban telt a kereskedés, elsősorban az OTP-nek köszönhetően.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×