eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Ilyenek az új alkalmi határátkelők

Ilyenek az új alkalmi határátkelők

Új, alkalmi nyitvatartással működő határátkelők nyílnak a magyar-román határszakaszon a hétvégén, kilencet szombatonként, egyet vasárnaponta használhatnak az utazók.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ömböly és Károlypuszta (Horea) közötti határnyitási ünnepséget követően Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, az új átkelési helyekkel megduplázódott a magyar-román határszakaszon működő határátlépési helyek száma, így több lehetőségük van a határ két oldalán élőknek a találkozásra és a kapcsolattartásra.

Ilyenek az új alkalmi határátkelők

Eddig 58 kilométert kellett megtenni két határátkelő között, a tíz új átkelővel ez a távolság 35 kilométerre rövidül - jelezte Perényi Zsigmond.

A helyettes államtitkár hozzátette, a magyar kormány azt szeretné, hogy minden nap használhassák majd a lakosok az új átkelőket.

Az ömbölyin kívül a Zajta-Nagypeleske (Peles), a Garbolc-Szárazberek (Bercu), a Dombegyház-Kisvarjaspuszta (Variasu Mic), az Elek-Ottlaka (Graniceri), a Körösnagyharsány-Körösszeg (Cheresig), a Dénesmajor-Feketegyarmat (Iarmata Neagra), a Pocsaj-Biharfélegyháza (Rosiori), valamint a Bagamér-Érkenéz (Voivozi) határátkelőhelyek nyíltak meg. Az átkelők szombatonként nyolc órán keresztül fogadják az utazókat. Csanádpalota-Nagylak (Nadlac) között is nyílik átkelő, amely vasárnaponként lesz nyitva.

Az ömbölyi ünnepségen részt vettek a két érintett település polgármesterei, a magyar és román kormány képviselői, illetve szenátorai.

A magyar és a román településeket összekötő utat 2014-ben adták át, a 12 kilométer hosszú útszakasz több mint 10 kilométeres része román oldalon Szaniszlót (Sanislau), illetve a hozzá tartozó Károlypusztát és az országhatárt, a fennmaradó csaknem 2 kilométeres része a határt és Ömbölyt köti össze.

A beruházási összeg mintegy 5,6 millió euró (1,7 milliárd forint) volt, a fejlesztéshez 4,8 millió eurós támogatást nyert el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a két település, a fennmaradó összeget pedig saját forrásból, illetve nemzeti támogatásból finanszírozták.

Ebből a forrásból épült meg a másik kilenc helyszínen a magyar-román határon átvezető út is.

Az utakat azonban nem használhatták az utazók, mert Románia még nem tagja a schengeni övezetnek. A két ország közötti utakat ezért betonelemekkel és sorompóval kellett lezárni. Az utak megfelelő módon történő használata a program uniós jogszabály szerinti sikeres lezárásához is szükséges, ennek határideje 2017. március 31.

A Miniszterelnökség az MTI-hez pénteken eljutatott közleményében azt írta, a továbbiakban a határnyitások gyakoriságát növelni szeretnék és legalább két út esetében az állandó határátkelést biztosítani. Ezt követően - a helyi igények figyelembevételével - további utak esetében is törekedni fognak az állandó határnyitásra.

A Pocsaj és Biharfélegyháza közötti határátkelő szombati átadásán Kecskés Gyula (Fidesz-KDNP), a Hajdú-Bihar megyei Pocsaj polgármestere elmondta: a 11 kilométeres útszakasz uniós és magyar, illetve román forrásból valósult meg, hatmillió euróba került, ebből Pocsaj önkormányzatára 3,1 millió euró jutott, míg Biharfélegyháza 2,5 millió euróval járult hozzá. A Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt. 235 ezer euróval egészítette ki az előbbi összegeket.

Deloreán Gyula Bihar megyei alprefektus reményét fejezte ki, hogy a jövőben nem lesznek elválasztó utak a két ország között.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke beszédében a határátkelő elkészültét a határon átnyúló együttműködések remek példájának nevezte.

Kelemen Zoltán, Biharfélegyháza (Rosiori) polgármestere köszönetet mondott a beruházásban közreműködőknek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×