A tájékoztatás szerint többen is az alapjogi biztoshoz fordultak amiatt, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek konzultációs szolgáltatása fizetőssé vált. Az ügyfelek nehezményezték, hogy az igazgatási szolgáltatási díjak mellett a hatóságtól korábban ingyen kapott tanácsokért is fizetniük kell - írták.

Szabó Máté vizsgálatában megállapította, hogy a konzultációs szolgáltatás bevezetése nem jogszabályi felhatalmazás alapján történt, így előtte számos koncepcionális kérdést nem tisztáztak. Ez eredményezhette, hogy a panaszosok szerint a konzultáció a hatósággal való párbeszéd ellehetetlenítéséhez, az eljárások elhúzódásához, a hatósági munka színvonalának csökkenéséhez és az ügyfelek anyagi terheinek növekedéséhez vezetett.

Az ombudsman kiemelte, hogy az erre vonatkozó jogszabály előírja a hatósági eljárásban a tájékoztatási és együttműködési kötelezettséget az ügyféllel. Kifogásolta egyrészt, hogy a szolgáltatás bevezetése jogi szabályozás hiányában nem kiszámítható, másrészt, hogy anyagi érdekeltsége miatt a hatósággal szemben felmerülhet a gyanú, hogy a konzultáció igénybevételét szorgalmazza az ügyfelek körében. Szabó Máté továbbá arra figyelmeztetett: a konzultáció semmiképp sem történhet a hatósági munka rovására.

Az ombudsmani jelentés kivonatában mindennek értelmében az áll, hogy a konzultációs szolgáltatás és az érte szedett díj jelenlegi formájában egyaránt sérti a tisztességes eljáráshoz való jog feltétlen érvényesülését és a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét.

Az alapjogi biztos felkérte a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel együttműködve, a hatósági eljárásra vonatkozó alapelvek tükrében vizsgálja meg a felügyelőségeken bevezetett konzultációs szolgáltatás tartalmát, és ha szükséges, kezdeményezze a konzultációs eljárás szabályainak rendeleti szintű rögzítését.