A robotizálás és az orvosi képalkotó módszerek fejlődése nyomán mostanra elérhető közelségbe kerültek azok a módszerek, amelyekkel a test megnyitása nélkül, intelligens eszközökkel elvégezhető a beavatkozás. A lap ennek részleteivel foglalkozik.

A Magyar Nemzet azt írja, hogy manipulált hangfelvétellel próbálta igazolni Dávid Ibolya, hogy az MDF elnöki székéért folyó versengés során Almássy Kornélhoz köthető UD-ügyként elhíresült adatgyűjtés készült ellene. Az eset kapcsán indult nyomozás során ugyanis az igazságügyi hangszakértő megállapította: a politikus által mutogatott CD-n lévő hangfelvételt korábban megvágták, egyes részeit pedig törölték.

Az Index információi szerint a végén akár három jelölt versenyévé is válhat az utóbbi hetekben már lefutottként elkönyvelt miniszterelnök-jelölt jelölési procedúra a szocialista táborban. A jelölések hivatalos fórumokon való megtárgyalása előtt egy nappal bomlott fel hirtelen a frakcióvezető, Mesterházy Attila körül kialakult konszenzus. A párt számos prominense varázsütésre hétfőn már úgy látta, hogy Mesterházy személyisége nem lenne elég meggyőző ahhoz, hogy a párt a 2010-es választáson visszahozzon valamit a megrendült támogatói bizalomból. Az új konszenzusos felfedezett a régi pártelnök, a Brüsszelből visszatért Kovács László.

A Napi Gazdaság azt írja, hogy az elmúlt negyed évben több mint 80 milliárd forint értekben adtak el magyar részvényeket a hazai magánszemélyek, ám még ezek után is több papírjuk maradt, mint amennyi egy évvel ezelőtt volt. Így hivatalosan is bebizonyosodott, amiről a lap néhány napja írt, vagyis a magyar magánszemélyek realizálták nyereségüket.

A Világgazdaság szerint nem vált be a 2004 óta folyó kórház-privatizáció. Pedig a biztos piac reményében a hosszú és idegőrlő politikai csatát is vállalta például a HospInvest és a Medisys társaság. Ám nem sokáig élvezhették a birtokon belüli állapotot. Az Állami Számvevőszék szerint, mivel szabályozatlan az egészségügyi piac, borítékolható a kórház-privatizáció sikertelensége.

A portfolio.hu a Deloit felmérését közli, amely a karácsonyi költéseket vizsgálta több európai országban. A kutatás egyik érdekes eredménye a nyugat- és kelet-európai országok közötti különbség. A nyugat-európaiak többsége ugyanis azt állítja, személy szerint nem érintette őket a válság, mégis kevesebbet akarnak költeni az idei karácsonyra. A kelet-európaiak viszont épp ellentétes véleményen vannak: elmondásuk szerint érzékenyen érintette őket a válság, az ünnepek előtt mégsem vásárolnak kevesebbet - sőt akadnak olyanok is, akik még többet is elköltenének. További részletek a gazdasági hírportálon.