A felmérésről a Szonda Ipsos kutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta: a boldogság mérhető, ha elég sokféle kérdést tesznek fel, és alaposan körbejárják a témát.
A közvélemény-kutatások szerint a magyarokat alapvetően két dolog teszi boldoggá: az egészség, valamint a nyugalmat garantáló családi környezet - hangsúlyozta Závecz Tibor, hozzátéve: a boldogság nálunk nem eufória, nem lelkesedés, hanem a békesség, a lelki nyugalom érzése.
Az anyagiakról szólva a szakember úgy fogalmazott: a pénz valamilyen mértékben nyilván boldogít, de ez csak relatíve fontos az emberek számára, a harmadik-negyedik helyen szerepel. Emellett a válaszadók kétharmada szerint a gazdagok nem boldogabbak az átlagnál.
A másik mindig boldogtalan?
Van egy olyan érdekes összefüggés, hogy akinek boldog volt a gyerekkora, sokkal inkább gondolja rendben lévőnek a jelenlegi helyzetét. Számukra nagyon jó minta a gyermekkor, amelynek tükrében a jelenlegi életüket is pozitívabban értékelik - fejtette ki a Szonda Ipsos kutatási igazgatója.
A felmérés szerint az emberek 85 százaléka úgy emlékszik vissza, hogy boldog volt gyerekkorában, és csak 12 százalék tartja boldogtalannak gyermekéveit.
Érdekes az is, hogy a megkérdezettek 58 százaléka tartja magát boldognak, a társadalom többségét ezzel szemben csak 8 százaléka. Ennek tükörképe látszik a boldogtalanság rubrikájában: önmagát 29 százalék, a magyarok zömét viszont 78 százaléka gondolja boldogtalannak.
Hosszabb időtávon még pozitívabb a kép: az emberek kétharmada nyilatkozott úgy, hogy élete nagyobb részében volt boldog, 14 százaléka pedig egész eddigi életére igaznak tartja ezt az állítást. A boldogtalanság esetében ez 2, illetve 16 százalék volt.
Szélesebb dimenzió
Závecz Tibor szólt arról is, hogy a boldogságnál szélesebb a szeretet dimenziója, amely a családtól távolodva elmegy a barátok, munkatársak világába is.
A karácsony korábban keresztény ünnepből átváltott családi eseménnyé, és most vesz fel olyan dimenziókat, hogy valóban általában a szeretet ünnepe legyen, magába foglalva a keresztény és a családi momentumokat is - fűzte hozzá a szakember.
A kutatási igazgató szerint a karácsony az egyedül élők esetében okozhat boldogtalanságot, de ez csak néhány napig tart, és a pénz teljes hiánya is hasonló következménnyel jár, míg a pénzszűke inkább ötletes megoldásokat szül.
Hanganyag: Németh Zoltán