eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Magasabb nyugdíjkorhatár, hosszabb munkás évek?

A kormány azt tervezi, hogy 2009-től fölemeli a nyugdíjkorhatárt 65 évre, a jelenlegi 62-ről. A miniszterelnök szerint felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszert, hiszen a nyugdíjkorhatár emelése nemzetközi tendencia - írja a Népszabadság. A reggeli lapokból mazsoláztunk.

Később mehetünk nyugdíjba?

A Népszabadság információi szerint a kormány a nyugdíjkorhatár emelését tervezi. A miniszterelnök szóvivője cáfolta, hogy mindez szerepelne a kormányprogramban. Magyarországon a férfiak és a nők számára az 1997 óta fokozatosan bevezetett 62 év 2009-re válik egységessé.

A probléma felvetése időszerű, még akkor is, ha egyelőre csak a megfelelő kutatások és számítások elvégzése várható. László Boglár szerint ez azt jelenti, hogy fölül kell vizsgálni a nyugdíjrendszert, hiszen a nyugdíjkorhatár emelkedése nemzetközi tendencia. Nagy-Britanniában például a napokban jelentették be, hogy 2044-ig fokozatosan 68 évre növelnék a nyugdíjkorhatárt.

A Gyurcsány-kormány által tervezett változás elsődleges oka a társadalombiztosítás tehermentesítése, közvetlenül ezután az emelkedő élettartam adta lehetőségek kihasználása, a "továbbdolgozás" lehetőségének biztosítása.

A lap úgy tudja: a nyugdíjasszervezetek támogatni fogják a korhatáremelést - ha ez az érintettek szociális és anyagi biztonságát nem érinti hátrányosan. A változtatás egyes elemzők szerint az értelmiségiek, illetve a keresett szakmával rendelkezők számára jelenthet nagyobb előnyt.

Hatalmas a külföldi adósság

A Magyar Nemzet írása szerint Argentína és a Fülöp-szigetek után Magyarország halmozta fel a bruttó hazai össztermékhez mért legnagyobb külföldi adósságot a feltörekvő piaci országok közül. Ez derül ki az Economist gazdasági hetilap pénteken közzétett kimutatásából, amely a Világbank adatai alapján rangsorolta az egyes országok adósságállományát.

Eszerint hazánk már 2004 végén több mint 60 milliárd dolláros külföldi adóssággal rendelkezett, amely 63 százalékos GDP-arányos adósságnak felel meg.

Mindeközben Csehország 43 százalékos, Lengyelország pedig 41 százalékos adósságrátát tudhatott magáénak, de még - a szintén gyenge makrogazdasági adatokat felmutató - Törökországnak is csak 53 százalékos adósságrátája volt.

Magyarország ugyanakkor éllovasnak számít a bankok jövedelmezőségében is: az Európai Központi Bank kimutatása szerint az EU 25 tagállama közül nálunk keresnek a legtöbbet a bankok.

A hazai pénzintézetek kiemelkedő eredményének meghatározó részét, csaknem kétharmadát a kamateredmény adja, a magyar bankoknál ugyanis évek óta nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas a hitel és betéti kamatok között a különbség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×