Nagy érzelmi hullámvasút volt az a tíz nap, amelyet Párizsban töltöttek a magyar kardvívók. "Volt benne csalódás, volt benne nagy öröm, és összességében azért boldogan jöttem haza ezzel az ezüstéremmel" – fogalmazott Gémesi Csanád az InfoRádióban.

Az egyéni versenyben nagyon készült a világbajnoki címvédő amerikai vívó ellen, és végül egészen magabiztosan sikerült őt az első körben megvernie. "Ezzel azt éreztem, hogy megnyílt az út előrefelé, és pont ezért volt aztán nagyon nagy csalódás, hogy egy paraszthajszállal, de lemaradtam a további küzdelmekről, arról, hogy bejussak a nyolc közé" – tette hozzá.

Kellett is hozzá egy kis idő, amíg feldolgozta, de tudta, hogy hátra van még a csapatverseny, és azt is: nem fog érem nélkül hazatérni. Szombattól szerdáig volt ideje dolgozni a történteken.

"Egymást segítettük, egymást húztuk ki ebből a kisebb gödörből, amibe kerültünk.

Talán a gödör abból a szempontból segített, hogy mind a hárman benne voltunk. Tudtuk, hogy a másik más-más szituációban, de ugyanazt élte át, ettől tudtuk egymást még jobban segíteni, biztatni.

Az első 24 óra nagyjából a szobában telt el, ott voltunk bent a sötétben, nyalogattuk a sebeinket, és próbáltuk lezárni azt az egyéni versenyt, a csalódást, és már elkezdeni átalakítani pozitív energiává" – vázolta az egyéni kudarcélmények miatt kialakult helyzetet.

Amely aztán négy nap múlva csapatezüsthöz vezetett el. A versenynap első felében rá kulcsszerep hárult, de nem vívott végig.

"A legfontosabb mérkőzésünk a nap folyamán az olaszok elleni volt, arra készültünk a legtöbbet. Ott dőlt el, hogy a csapat mérkőzhet-e az éremért, vagy maradnak a helyosztók hátul. Az olasz férfi kardcsapat ellen mindig nagyon nehéz volt vívnunk, és most is egy nagyon kemény mérkőzés volt. Nagyon boldog vagyok, hogy végül is ilyen magabiztosan sikerült megverni az olaszokat. Az én szerepem addig tartott nagyjából" – idézte fel, önkritikusan hozzátéve, a meglepetéscsapat irániak elleni első asszója nem sikerült igazán, de Rabb Krisztián jól szállt be helyette, kulcsszerepet vállalva abban, hogy az irániak ellen végül nyertek.