A tárcavezető szerint a versenyképesség fokozásának három kulcseleme van:

• a kettős átállás, vagyis a zöld és digitális átállás sikeres megvalósítása,
• a nyitás a nyugati és keleti piacok irányában egyaránt, valamint
• a bürokratikus terhek folyamatos csökkentése.

Kiemelte, hogy az Európai Unió évtizedek óta folyamatosan veszít a versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben. Ez a folyamat az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, a válsághelyzetek gazdasági és kereskedelmi következményei, valamint az Egyesült Államok és Kína protekcionista intézkedései miatt. A túlszabályozás kockázata is magas az unióban. A hosszú távú kihívásokra megfelelő válaszokat kell találni annak érdekében, hogy érdemben csökkenjen az EU és globális versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadék.

Az Európai Bizottság kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó rendelettervezete kötelező, legfeljebb 30 napos fizetési határidőt írna elő a vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekre vonatkozóan. Magyar kérdőíves felmérés alapján a válaszadó vállalkozások negyede jelezte, hogy számukra nehézséget okozna a 30 napos fizetési határidő bevezetése,

több vállalkozás is attól tart, hogy ez a lépés az EU-n kívüli beszállítókat hozza előnyösebb helyzetbe

- írták a közleményben.

Nagy Márton hangsúlyozta, a magyar álláspont szerint a jelenleg hatályos irányelv módosítása és megreformálása kedvezőbb lenne a vállalkozások számára, mint a Bizottság új javaslata. Olyan jogszabályi keretek kialakítására van szükség, melyek nem korlátozzák a vállalkozások gazdasági és kereskedelmi tevékenységét és nem jelentenek adminisztratív többletterhet. A bürokrácia ugyanis gátolja a vállalkozói kedvet és különösen megterhelő a kisebb vállalatok számára.

A magyar álláspont szerint a vállalatok sikerét a képzett munkaerő mellett az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja. Akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás. A megfizethető energiaárak kulcsfontosságúak az uniós ipar versenyképességének visszaszerzéséhez, melyhez a magyar álláspont szerint a különböző megújuló energiaforrások és az atomenergia együttese szükséges.

A miniszter a 2030-ra vonatkozó európai turisztikai menetrenddel kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar turizmus legfontosabb feladata a szektor minél magasabb fokú digitalizációja. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával Európában elsők között mérhetővé vált a magyar turizmus teljesítménye, ezzel párhuzamosan zajlik az ágazati stratégia átalakítása a fenntarthatóság és a zöld átállás szempontjait előtérbe helyezve – olvasható a közleményben.