Az ENSZ távközlésre szakosított szervezetének adatai szerint 2021-ben a legkevesebbet, havi 135 percet Hollandiában beszéltek, a legtöbbet, majdnem hat órát pedig Svédországban. Az európai átlag egyébként 227 perc volt, amelyhez a magyar érték nagyon közel áll.

A mobilon folytatott beszélgetések egy lakosra jutó havi mennyisége Magyarországon egybevág a térség országainak adataival is: Horvátországban 229 percet, Lengyelországban 266 percet, Ausztriában 246 percet beszéltek átlagosan 2021-ben - olvasható a közleményben.

A használatot nem befolyásolják az egyes országok közötti árkülönbségek.

Egész Európában a legkedvezőbb áron a luxemburgiak használhatják mobiljukat, mégis az egyik legkevesebbet beszélő nemzet, csak a hollandoknál kevesebb a perchasználat. Ausztriában szintén a relatíve olcsó a mobiltelefonálás, ám mégsem beszélnek többet, mint az európai összehasonlításban viszonylag magas árakkal szembesülő magyarok. Legtöbbet a bolgároknak kell fizetniük, mégis átlag feletti - havi 264 perc - náluk a használat ideje.

Az európaiak mobiltelefonálásra fordított idejének szintje stabilnak tűnik, ugyanis míg 2010-ben havi átlagban 220 perc beszéd jutott egy lakosra, 2019-ben gyakorlatilag ugyanennyi, 226 perc - tették hozzá.

Megjegyezték, Magyarországon 2015-ben összesen 20 milliárd percnyi hívást indítottak, ez 2021-re meghaladta a 28 milliárd percet is, azaz évente átlagosan öt százalékkal nőtt a beszélgetések ideje.

A mobilhívások növekedése lényegében a vezetékes hívások rovására következett be,

nem beszélnek ugyanis többet manapság a magyarok, mint 10 éve, egyszerűen csak másképp oszlik meg a kétféle telefon között ugyanaz a beszédmennyiség. Az NMHH előrejelzése szerint emiatt a jelenlegi magyarországi havi 247 perc mobilbeszélgetés középtávon még legfeljebb 20-30 percet növekedhet - írták a közleményben.