Az építési és beruházási miniszter Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán tervei megvalósításához segítséget kért az ágazat szereplőitől, egyúttal partnerséget ajánlott számukra.

Úgy fogalmazott: beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel: 302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben.

"Ez a háború rezsije a beruházások frontján Magyarország tekintetében" - mondta Lázár János.

Utóbbi kapcsán utalt arra is, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, az idén 17 milliárd euró, vagyis 10 milliárd forrás elveszett.

A háború másik következménye, hogy a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos: 351 ilyen beruházás van az országban, 3410 milliárd forint költséggel, miközben az építőiparban 15-20 százalékos áremelkedés volt, vagyis 500-600 milliárd forint forráshiány keletkezett a most folyó beruházásoknál - ecsetelte.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt.

Lázár János azt mondta, alapvető változás lesz a fejlesztéspolitikában, számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása.

Ennek érdekében két törvénycsomag előkészítése zajlik, ami teljesen átrendezi a magyar gazdaság rendkívül sérülékeny építőipari szeletét, amely 400 ezer embernek ad munkát.

A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljának azt nevezte, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése, "magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen".

Hozzátette: teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte, aminek egyik célja, hogy

"Magyarország civilizációs szintet lépjen",

ugyanakkor - mint mondta - "polgári jóízlést kell érvényesíteni a beruházásokban, (...) jót, jobban, jó ízléssel kell építeni".

Lázár János beszélt arról is, hogy erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét, hogy "a magyar építőipar Magyarországon belül is megállja a helyét". Nemcsak magyarnak, hanem jónak is kell lenni - tette hozzá.

Fontos célnak nevezte a miniszter, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni.

A politikus szerint idén és jövőre az ország helyzetét érdemben befolyásolja az energiahelyzet: a cél az, hogy hosszú távon garantálni lehessen a lakosság energiaellátását, ennek érdekében történt a kormányátalakítás is.

Lázár János a gazdasági fórumon méltatta Palkovics László munkáját, akinek a minisztersége idején átalakult a magyar ipar, a közlekedés, és sokat tett Debrecen fejlesztéséért is.

Kiemelte a mobilitás fontosságát amelynek nemcsak közlekedési, hanem társadalomi vetülete is van. Példaként említette, ha valakinek több mint egy órát kell utaznia a munkahelyére, előbb-utóbb közelebb is költözik ahhoz. Fontos ezért az állam kezelésében lévő 32 ezer kilométer alsóbb rendű útvonal korszerűsítése, a 174 járásközpont elérhetőbbé tétele, a mobilitás biztosítása.

Utalt arra is, hogy a 8500 kilométer hosszúságú vasúti pályák 50 százalékán van sebességkorlátozás (Ausztriában 15 százalék), s

a magyar vonatok naponta 150-200 órát késnek,

ami érdemben lehetetleníti el a közlekedést.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán jegyezte meg, hogy "Magyarország stabil hídország Kelet és Nyugat között", Záhony az ország kapuja Kelet felé. Arról a szándékról is beszélt, hogy "ne minden út Budapestre vezessen, ne Budapest központú legyen a fejlesztés", de hozzátette: vele a főváros is jól jár, a nemzet fővárosának mindent megadnak, de az nem jelentheti azt, hogy a vidék ne fejlődjön.

"Az országot sínre kell tenni" - utalt a miniszter a vasútfejlesztési tervekre, de felhívta a figyelmet, amíg ez megvalósul "fejezzék be az autósok üldözését Magyarországon, "az autóhasználókat nem lehet ellehetetleníteni, sőt támogatni kell" - mondta.

Lázár János szorgalmazza összevont közlekedési megyebérletek bevezetését. Indoklásul azt mondta: Budapesten és agglomerációjában havi 9500 forintos bérlettel 40-45 ezer járatot lehet igénybe venni, ugyanennyi pénz például Hajdú-Biharban tíz kilométer megtételére elég.

A gazdasági fórum végén Lázár János megemlített néhány konkrét, prioritást élvező fejlesztési tervet. Kiemelte a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ami Magyarország stratégiai érdeke, a V0-ás déli körvasút megépítését, a teljes HÉV-rendszer megújítását, a Budapest-Kolozsvár közötti gyorsvasutat.

A Debrecent érintő terve közül a tárca programjai közé emelik a keleti elkerülő út megvalósítását, az intermodális központ felépítését, a Debrecen-Nagyvárad közötti villamosvasút megépítését, a debreceni repülőtér kétmilliós forgalmú regionális légikikötővé fejlesztését, illetve a 47-es főút négysávosítását Debrecen és Békéscsaba között - ismertette Lázár János.