A közterületek hulladékmentesítése mindennapi kihívás a települési önkormányzatok és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók számára. Persze a probléma nem áll meg itt, hiszen az ember sokszor a saját ablaka alatt, vagy az erdőben sétálva, vagy éppen egy hulladékgyűjtő-sziget mellett is találhat eldobott hulladékot.

A műanyaggyártás és felhasználás szorosan együtt jár a műanyagszennyezéssel.

Európában 25,8 millió tonna műanyag hulladék keletkezik évente, és ennek a hulladéknak csak kevesebb mint 30 százalékát gyűjtik össze vagy hasznosítják újra

az Európai Parlament 2018-as bizottsági elemzése szerint. A műanyagból készített egyszer használatos és eldobható tárgyak köre és mennyiség pedig évről évre megállíthatatlanul nőn, így sajnos egyre több műanyag hulladék halmozódik fel a környezetünkben is. A közelmúltban egy Európai Unióban végzett kutatás megállapította, hogy a műanyag szemét adja a tengeri és óceáni hulladékok több mint 85 százalékát.

Lépett az EU, szigorúbb szabályozás jön

Az Európai Unió egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló irányelve olyan egyszer használatos termékeket érint, amelyek részben vagy egészben műanyagból készültek, és amelyeket nem arra szántak, nem úgy terveztek, hogy a gyártóhoz visszajuttatva eredeti rendeltetésüknek megfelelően újrahasznosítsák őket. Az egyszer használatos műanyagok közé tartoznak az egyszer használatos műanyag béléssel ellátott termékek, poharak és tányérok, vagy például a műanyag réteggel bevont papír is.

Az irányelv kiterjed a bioalapú vagy biológiailag lebomló, egyszer használatos műanyagtermékekre is, a különböző termékkategóriákra pedig olyan különböző intézkedéseket javasol, amelyek elsősorban az egyszer használatos műanyagtermékek használatának csökkentésére irányulnak. Az egyszer használatos műanyag termékek esetében a tudatosságnövelés érdekében az irányelv kötelező jelölést vezet be.

Senkit ne lepjen meg, hogy mindössze néhány hét múlva már például a cigarettás dobozokon is feltűnik egy ilyen „környezetvédelmi figyelmeztetés”, egy rajzos piktogram:

Forrás: Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Ez azonban nem egy-egy konkrét termék, hanem az irányelvben megjelölt terméktípusok esetében merül majd fel, és nem jelez változást az összetevőkre vonatkozóan, kizárólag az európai szabályozás miatt kerül feltüntetésre a termékeken. A jelölés célja az, hogy tájékoztassa a felnőtt fogyasztókat arról, hogy ezeket a termékeket nem szabad bárhol eldobni, hanem a környezet védelme érdekében a megfelelő hulladéktárolókban kell elhelyezni azokat.

A szabályozást az Európai Unió tagállamainak legkésőbb 2021. július 3-ig kell megvalósítaniuk, Magyarországon 2021. július 1-jétől lép életbe.

Szemetelés helyett megelőzés

A szemetelés megszüntetésének leginkább fenntartható módja a megelőzés – legyen szó a költségekről, az ökológiai lábnyomról vagy a társadalmi elfogadásról. A szemetelés a dohányosokat is érinti: bár sok fogyasztó megfelelően kezeli és helyezi el a dohányzással keletkező csikkeket, de így is túl sok hulladék kerül a környezetbe. A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem dohányzunk, így teljesen megelőzhetőek a dohányzás egészségügyi és környezeti ártalmai. Ha viszont már dohányzunk, akkor érdemes törekedni az egészségügyi és környezeti ártalmak csökkentésére.

Bizonyos füstmentes technológiák esetén azonban egyáltalán nem keletkezik csikk, míg ahol igen, ott a gyártói fejlesztéseknek köszönhetően ezek már könnyebben lebomlanak, komposztálhatók, az eszközök pedig az életciklusuk végén szétszedhetők és újrahasznosíthatók.

Amellett, hogy a környezetet is kevésbé terhelik, a dohányzóra és környezetére nézve is alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak, mint a hagyományos dohánytermékek. A füstmentes technológiák használatakor nem történik égés, így füst sem keletkezik. Ma már tudjuk, hogy elsősorban az égés és az égés során a füstben keletkező káros anyagok felelősek a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Abban az esetben ha a dohányzó a cigarettáról egy ilyen füstmentes technológiára vált, azzal – a technológiától függően – különböző mértékben ugyan, de csökkentheti a dohányzás ártalmait.

Mindemellett fontos azonban tudni, hogy a legjobb az, ha valaki el sem kezdi a dohányzást, és ha már dohányzik, akkor minél előbb leszokik róla. A füstmentes technológiák kizárólag a valamiért nem leszokó felnőtt dohányzók számára jelenthetnek opciót a hagyományos dohánytermékekkel szemben. Ezek a technológiák sem veszélytelenek, nem leszokást segítő eszközök, és hosszú távú hatásukat még kutatják.

Fontos tudni, hogy hosszú távon a dohányzás ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges abbahagyása biztosíthatja. Tehát a legjobb egyértelműen az, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen nikotin- és dohánytartalmú terméket. És ha már cigarettázunk, akkor tartózkodjunk attól, hogy eldobjuk a csikket. Ehelyett törekedjünk arra, hogy azokat a megfelelő hulladékgyűjtőkbe gyűjtsük.

Kiemelt társadalmi feladat, hogy tudatosodjon a közvéleményben a szemetelés problémájának súlyossága, és kialakuljon egy tudatos fogyasztói szemléletformálás, amely a megelőzést, valamint a műanyag hulladék hatékony csökkentését célozza meg.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.