Az utóbbi hónapokban több kórházzal kapcsolatban is megjelentek hírek arról, hogy sorra mondanak fel dolgozók sürgősségi betegellátó osztályokon. A legnagyobb port a Honvédkórházban történtek verték fel. Emlékezetes: Budapest egyik legfontosabb sürgősségi osztályán többen is felmondtak, majd távozott a centrum vezetője, Zacher Gábor is.

A Magyar Kórházszövetség vezetése mindezek miatt döntött úgy, hogy felméri a sürgősségi osztályok helyzetét. Ficzere Andrea elnökhelyettes a Magyar Időknek elmondta: a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani.

A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza.

– A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók.

De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket – mondta Ficzere Andrea.

A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. Ez nemcsak azért probléma, mert feszültséget generál az egyes kórházi egységek között, hanem azért is, mert a sürgősségi szakmát is elértékteleníti.

A kórházszövetség elnökhelyettese szerint komoly fejtörést okoz az intézményvezetőknek a sürgősségi szakorvosok által kért magas órabér. Vannak kórházak, ahol akár 7500–13 000 forint közötti órabért is megkaphat egy orvos.

A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség,

hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál.

Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak. Ficzere Andrea aláhúzta: azt szeretnék, ha a témában konszenzus születne a szakma képviselői, az intézmények egészének problémáira rálátó kórházvezetők és az ágazat irányítása között, mert csak az vezet el a valódi megoldáshoz.