A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) első embere felhívta a figyelmet, hogy a sportra fordítható költségvetési keretet több mint másfélszeresére növelték: míg e célra 2010-ben 16,3 milliárd forintos volt az előirányzat, 2011-ben a NEFMI büdzséjén belül 24, összkormányzati szinten pedig 31 milliárd forint a támogatás összege. Beszélt arról is, hogy az idei büdzsében stratégiai szerepet kapott az utánpótlás-nevelés támogatása, ez 1,6 milliárd forint, 2,2 milliárd forint pedig - új tételként - az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítása és az MLSZ utánpótlás-nevelési feladatinak ellátása.

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a szabadidősport idei költségvetési támogatása a tavalyihoz képest 25 százalékkal emelkedett meg, közel 600 millió forintra nőtt; ugyanilyen arányban bővült az iskolai-, diák és felsőoktatási sport költségvetési támogatása is.

A nemzeti erőforrás miniszter szólt arról is, hogy az Orbán-kormány felülvizsgálta az állam sportban betöltött szerepét, és a sporttörvény tavalyi módosításával visszaadta a sport civil szervezeti szintjének a köztestületi döntéshozatali jogosítványokat.

Megjegyezte, folyik a sporttörvény átdolgozása és az éves sporttámogatási rendelet előkészítése; ennek során kiemelt figyelemmel kezelik a sportfinanszírozásban bevezetendő mutató-, szűrőrendszert. Kitért arra is, hogy újra kívánják gondolni a nem állami játékszervező által szervezett sportfogadás, közvetítési jogokból való részesedést, tisztázni kívánják a tulajdonosi helyzetet, és a vagyoni értékű jogok körét, szövetségi szintű gazdálkodást.

A miniszter szerint az új Országgyűlés és a kormány az elmúlt egy évben meghozott döntéseivel lerakta a sport új szerkezeti alapjait.

Mint mondta, az új sportstratégia középtávú célként kitűzi: el kell érni, hogy a magyar lakosság 25-30 százaléka az európai átlaghoz felzárkózva mozgásban gazdag életmódot folytasson. Ezért a kormány mind a köz-, mint a felsőoktatásban biztosítani kívánja az infrastrukturális és finanszírozási hátteret. Ennek apropóján közölte: ma Magyarországon a felnőtt népesség csupán 16 százaléka sporttól, ha azonban szűkebb értelemben vizsgáljuk ezt - heti két alkalommal, minimum fél órás mozgást veszünk alapul -, kiderül, ez a szám csupán 9 százalék.

Elfogadható és támogatható - fűzte hozzá a miniszter - az a kormányzati cél, hogy a mindennapos kötelező tanórai testnevelés helyett átmenti jelleggel, a következő tanévben bevezessék a mindennapos kötelező testmozgást az alapfokú közoktatási intézmények első négy osztályában. A mindennapos kötelező tanórai testnevelést pedig 2012-13-as tanévtől, felmenő rendszerben vezetnék be.

Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy a jövőben az állami sportvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás érdekében a tartósan állami tulajdonban tartandó, stratégiai sportlétesítmények - olimpiai központok, kiemelt sportfeladatot ellátó létesítmények - fejlesztésének, működtetésének feladatát a Beruházási, Műszaki, Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt.-nél kívánják összpontosítani. Hozzátette: ezzel a centralizált, profiltiszta, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójába tartozó, 100 százalékban állami tulajdonú céggel az eddiginél hatékonyabb sportlétesítmény üzemeltetés és fejlesztés garantálható.

Elmondta: jelenleg is zajlik a Nemzeti Sportközpontok, mint költségvetési szerv megszüntetése, a közfeladat BMSK Zrt.-nél történő ellátásának biztosítása, ezt május 1-jétől a Nemzeti Sportközpontok vezetője kormánybiztosként irányítja.

A miniszter közölte azt is, hogy a magyar uniós soros elnökség június 27-28-án Gödöllőn sportigazgatói értekezlettel zárul.