eur:
392.82
usd:
366.04
bux:
66839.1
2024. április 26. péntek Ervin
Semmit sem tudni a Szaturnusz rejtélyes hatszög alakú viharáról

Semmit sem tudni a Szaturnusz rejtélyes hatszög alakú viharáról

A Szaturnusz északi sarkpontjánál kialakult hatszög alakú hatalmas viharról készített sorozatfelvételeket a mintegy 20 éve a világűrben küldetést teljesítő Cassini űrszonda. A különböző fénytörésben készült fényképek segítik a NASA, illetve az Európai és az Olasz Űrügynökség csillagászait abban, hogy rájöjjenek, hogyan is alakult ki ez az egyedülálló jelenség.

„Egyelőre nem sokat tudunk erről a hatszög alakú alakzatról. Teljesen egyediek a Naprendszerben, egyetlen óriásbolygónál sincs ilyen, és maguk a létezésük, kialakulásuk is rejtély”

- mondta a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Intézetének munkatársa.

Sárneczky Krisztián elmondta: most, hogy jelentősen módosult az űrszonda pályája a Szaturnusz körül, már közvetlenül rálát a sarkvidéki tartományokra, és remek felvételeket tud készíteni.

„Ettől azt reméljük, hogy okosabbak leszünk, és ki tudjuk találni, hogy hogyan alakulnak ki és mivel vannak kapcsolatban ezek a furcsa képződmények” - közölte.

Semmit sem tudni a Szaturnusz rejtélyes hatszög alakú viharáról

A csillagász elmondta: azt tudjuk, hogy a Szaturnusz különleges abból a szempontból, hogy ez a legalacsonyabb sűrűségű bolygó a Naprendszerben. Az átlagos sűrűsége 1 gramm/köbcentiméternél is kisebb, vagyis a vízénél is kisebb. Tehát ha rá tudnánk tenni egy óriási medencére ezt a 120 ezer kilométer átmérőjű gázgömböt, akkor szépen lebegne rajta. Az összes többi bolygó pedig elsüllyedne.

Minden idők egyik legsikeresebb bolygószondája a Cassini. Már húsz éve az űrben van, ami egy nagyon ellenséges környezet. 1997-ben bocsátották fel, és a 80-as évek technológiájával épült.

Az űrszonda húszéves küldetése azonban a vége felé közeledik. 2017. szeptember 15-én a szondát a Szaturnusz légkörébe süllyesztik. Egy idő után elvész az űrszonda jele, de addig természetesen gyűjtjük az adatokat – mondta az MTA Csillagászati és Földtudományi Intézetének munkatársa.

„Azért ütköztetik bele a Szaturnuszba, hogy nehogy véletlenül irányíthatatlanná váljon a Szaturnusz körül, és leessen például az egyik holdjára. Ez azért nem tanácsos, mert ott vannak olyan holdak, ahol a mikrobakteriális élet lehetősége is felmerült, van folyékony víz ezeken a holdakon, és nehogy a Cassinivel a Földről hurcolt mikroorganizmusokkal megfertőzze azt” - indokolta Sárneczky Krisztián.

Remélhetőleg a Cassini hosszas adatsorai évekre, évtizedekre adnak majd munkát a csillagászoknak – tette hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Intézetének munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×