eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Sűrűbben lesznek doppingellenőrzések

A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség mindent elkövet annak érdekében, hogy a sportág ne kerüljön ki az olimpiai programból.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) eredetileg ez év decemberéig szabott határidőt a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnek (IWF) arra, hogy igazolja: képes gátat vetni a nagyarányú doppingolásnak, és a sportág megtisztulása érdekében további hathatós intézkedéseket vezet be. A szövetségnek júniusban újra számot kell adnia a megtisztulás érdekében addig végrehajtott intézkedésekről. Az IWF elnöke, Aján Tamás fegyelmezett katonaként, de nem kritika nélkül fogadta el a NOB döntését.

„Negyvenkét esztendeje minden tőlem telhetőt megtettem annak érdekében, hogy a súlyemelősport megtisztuljon, és megőrizze a helyét az olimpiai játékok műsorában. Támogatója voltam a legkeményebb szankcióknak és kezdeményezője a korábbinál sokkal alaposabb és következetesebb – más sportágaknak is mintául szolgáló - doppingellenes program kidolgozásának. Számolnom kellett azzal, hogy néhány országban valószínűleg veszítek a népszerűségemből, de ennél sokkal fontosabb volt a számomra, hogy a megalkuvás elvét és gyakorlatát száműzni tudtuk az IWF életéből” – mondta Aján Tamás, az IWF 17 éve hivatalban lévő elnöke az SzPress Hírszolgálatnak adott nyilatkozatában.

A nagy tekintélynek örvendő sportvezető, és a mögötte felsorakozók elismerésre méltó igyekezete ellenére a NOB idén keményen móresre tanította a 187 tagországot számláló Nemzetközi Súlyemelő Szövetséget, miután a pekingi és londoni olimpiákon levett minták megismételt vizsgálata 49 újabb doppingesetet tárt fel. Huszonkilenc súlyemelőnek kellett visszaszolgáltatnia az ötkarikás érmét.

„A korábbinál kifinomultabb vizsgálatok eredményét nem lehet megkérdőjelezni, 49 doppingesetre pedig sajnos nincs mentség. Mint egy fegyelmezett katona,

csak elfogadni tudom a NOB döntését, de a történtekkel kapcsolatban vannak kritikai megjegyzéseim is.

Ezek egy részét az első alkalmat megragadva a NOB elnökével is megosztottam. Nyilván Thomas Bach számára is elgondolkoztató lehetett az, hogy az érintett versenyzők egytől-egyik és legkevesebb két alkalommal mintát adtak a 2008-as és a 2012-es nyári olimpián, a levett anyagok egy része tehát abba a londoni doppinglaboratóriumba került, amelyet minden idők legjobbjaként emlegettek. A NOB a legszigorúbban a súlyemelést büntette, ugyanakkor el kellett ismernie, hogy ez az a nemzetközi szövetség, amely már évekkel ezelőtt elismerésre méltó doppingellenes programot tett le az asztalra, és amely legutóbb olimpiai kvótákat vett el néhány nemzeti szövetségtől. Ideje annak, hogy a NOB figyelme ne csak a nemzetközi szövetségek, hanem adott esetben a nemzeti sportszervezetek működésére is kiterjedjen, hiszen azok vannak közelebb a sportolókhoz, azok nevezik be a versenyzőket.”

Nincs valóságtartalma annak, hogy a súlyemelés a hattyúdalára készülne a 2020-as tokiói olimpián, hiszen a NOB limai ülésén született határozatok értelmében négy évvel később, Párizsban is a nyári játékok műsorában maradhat. Ennek viszont szigorú feltételeket szabtak.

"Sem mentőkötelet, sem selyemzsinórt nem kaptunk,

de kötelező az érvénye annak, hogy még tovább szigorítsuk az ellenőrzéseinket és olyan új programot mutassunk be, amely meggyőző lehet a NOB döntéshozóinak a számára. Két, nemzetközi szaktekintélyekből álló független bizottságot állítottunk fel, amelyek elismerésre méltó munkát végeztek. Sok lesz a változás, amelyek közül most csak kettőt említenék. Mostantól nem évi négy doppingellenőrzésre kell számítania a súlyemelőknek, hanem havonta ismétlődő kontrollra. Ami pedig az egy évre felfüggesztett kilenc országot, köztük Kínát és Oroszországot illeti, számukra már két újabb doppingeset következménye is a felfüggesztés egy éves meghosszabbítása lehet.” – hangsúlyozta az IWF elnöke, a NOB tagja, nem mellesleg a WADA vezetőségének a tagja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×