eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Bécsi klasszikusokat játszik a Bartók Vonósnégyes

A Bartók Vonósnégyes a bécsi klasszikusok, Haydn, Mozart és Beethoven műveiből ad hangversenyt hétfőn este fél nyolctól, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.

A közönség szereti a bécsi klasszikusokat, ahogyan a zenészek is, de óriási kihívás ezeket a műveket előadni, mert a legapróbb hiba is hallatszik és felnagyítódik - mondta az InfoRádiónak a Bartók Vonósnégyes első hegedűse.

Komlós Péter kiemelte: a hétfő esti koncerten Haydn C-dúr kaiser vonósnégyesét, Mozart D-mol és Beethoven F-dúr vonósnégyesét hallhatja a közönség.

A Bartók Vonósnégyes muzsikusai 1957 októberében adták első közös hangversenyüket, s az elmúlt fél évszázad fellépéseinek száma meghaladja a négyezret. 1963-tól viselik Bartók nevét.

Az együttes tagjai: Komlós Péter (I. hegedű), Hargitai Géza (II. hegedű), Németh Géza (brácsa), Mező László (gordonka).

A kvartett művészi teljesítményét Kossuth-díjjal, Liszt-díjjal, UNESCO-díjjal és Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal ismerték el.

Hanganyag: Oláh András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×