Az EU és a tagállamok közötti egyensúly megőrzése volt az egyik fő téma az idei nagyköveti értekezlet keddi napján Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt: a kormány egyensúlyvédelmi politikát folytat, mert nem fogadja el, hogy nemzetállami hatásköröket "lopakodó módon" közösségivé tegyenek az Európai Unióban, míg Martonyi János külügyminiszter azt hangsúlyozta, ha ideológiai megfontolásból elkezdik "lebontani" az uniós rendszert, az intézmények egyensúlya kerül veszélybe.

A kormányfő a misszióvezetők előtt tartott beszédében kiemelte, hogy az unióban újabb és újabb indítványok születnek, az alapszerződést sértő módon, a nemzetállamok és a közösség közötti korábbi egyensúly "lopakodó" kibillentésére, ami elfogadhatatlan. "Magyarország nem egy új szabadságért harcol, hanem az egyensúlyt védi", a tisztázatlan közösségi-nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet - vélekedett.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert gazdasága sok szálon kötődik a közös pénzt használók övezetéhez. Véleménye szerint ha Közép-Európa nem volna tagja az EU-nak, a közösségben nem lenne gazdasági növekedés.

A magyar kormány mai vitáinak nagy része a kabinet célzott intézkedéseivel függ össze - mondta Orbán Viktor. Hozzáfűzte: a kormányzat szerint ugyanis válság idején a célzott lépések vezetnek eredményre, a nyugatiak viszont, különösen a Magyarországon működő nyugati cégek, kifogásolják a szelektív, célzott, nem pedig normatív magyarországi lépéseket, így például a bank- és a telekommunikációs adót, mert szeretnék szétteríteni a rájuk kirótt terhet.

Szólt arról, hogy a 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat. Ma már csökken az államadósság - és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat, "a bruttó szám is stimmelni fog" -, harmadik éve 3 százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a rezsi, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság - sorolta a kormányfő.

Orbán Viktor beszéde után Trócsányi László párizsi nagykövet az eurózóna-csatlakozásról kérdezte a kormányfőt, aki megismételte azt az álláspontját, hogy Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az integrációt, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a következő évtizedben "nem fenyegeti" Magyarországot ez a dilemma.

Egy másik kérdésre válaszolva arról beszélt: versenyképessége javításához az EU-nak meg kell állapodnia Oroszországgal, ami nehéz dolog, különösen "mert meg kell értenünk nekünk, európaiaknak, hogy Oroszországban nem a demokrácia a legfontosabb kérdés (...), hanem az, hogyan lehet egybetartani". Az EU és Oroszország közötti szövetség Közép-Európának sem könnyű kérdés történelmileg, mert "ha egy Németország vezette Európai Unió és Oroszország közeledéséről az ember olvas, akkor megnézi, hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron" - mondta a kormányfő.

Kovács László (MSZP) korábbi külügyminiszter kérdésére Orbán Viktor elmondta: ideológiai természetű kérdésekben van véleménykülönbség az Egyesült Államokkal, ezekben "nem pendülünk egy húron". Kiemelte: "együttélési problémáról" van szó. Feltette a kérdést: miért dolga az Egyesült Államoknak, hogy elmondja a véleményét egy magyarországi szabályozásról? Egyes tartalmi kérdésekben is "mást gondolunk", de Amerikának el kell fogadnia, hogy "a magyar nép által megválasztott képviselők szabadon döntenek" arról, mi jó nekik és mi nem - fogalmazott.Martonyi János beszédében azt mondta, hogy összességében lényegesen javult Magyarország viszonya a szomszédos országokkal az elmúlt három évben. A bizalomépítéshez idő kell, de sosem szabad feladni a reményt. A kormánynak soha nem állt szándékában a vitás kérdések elhallgatása, de sokszor hatékonyabb, "ha nem élesítjük a hangnemet" - hangsúlyozta.

Véleménye szerint minél jobb Magyarország együttműködése a szomszédos országokkal, minél sikeresebb a közép-európai kooperáció, annál kedvezőbbek a feltételek a határon túli magyar közösségek helyzetének javításához.

A külügyminiszter felidézte: a jelenlegi kormány "szinte teljes nemzeti konszenzussal" megteremtette a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésének lehetőségét. Mint mondta, ez nagy jelentőségű lépés volt, és alapvetően a szomszéd- és Közép-Európa-politikában komolyabb feszültséget nem váltott ki. Bár egy szomszédos országgal továbbra is vitatkoznak erről a kérdésről, a párbeszéd folyik, és remélhetőleg megoldást találnak.

Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság által felvetett kérdések rendeződni látszanak. Ezek megoldható kérdések, mert nem általános ideológiai vagy politikai megállapításokról van szó, hanem konkrét témákról - vélekedett.

Az Európai Parlament (EP) által elfogadott Tavares-jelentésről azt mondta, hogy az EP politikai állásfoglalást fogadott el, így erre "politikai állásfoglalás a válasz". Ha ideológiai megfontolásból elkezdik "lebontani" az uniós rendszert, azzal maga a rendszer, az intézmények egyensúlya kerül veszélybe - magyarázta. Hozzátette: az EU hatáskörébe csak azok a területek tartoznak, amelyeket a tagállamok átruháztak rá.

A nagyköveti értekezlet külföldi vendége, Szalman Kursid indiai külügyminiszter arról beszélt: ahogyan a világ egyre bizonytalanabbá válik, egyre inkább szükség van az országok globális együttműködésére. Kiemelte: India külpolitikáját az ország függetlenné válása óta a szabadság támogatása határozza meg, ez mindenkinek jár.

A Magyarországhoz fűződő kapcsolatokról szólva az együttműködési területek között hangsúlyosan említette a vízgazdálkodást.