A Duna-stratégia kialakításánál tekintettel kell lenni a rendkívül változatos helyi, nemzeti érdekekre, hiszen a folyó gondjai meglehetősen eltérőek a különböző szakaszain, így például Németországban vagy Bulgáriában - mondta az LMP szóvivője.
Hozzátette: Magyarországon például fontos a hajózhatóság kérdése, a szigetközi vízhiányból eredő konfliktus, valamint a folyó vízgyűjtő területén működő veszélyes üzemek problémája, egyebek mellett a Tisza vízgyűjtőjénél található bányák jelentette kockázatok.
Magyarországon komoly gondot okoz a Duna medrének mélyülése is, amit a hordalék áramlását megakadályozó ausztriai vízlépcsők is előidéztek. A jelenség csökkenti a parti talajvíz szintjét, ami később nehezíti a helyi ivóvízbázisok elérését.
Csütörtökön és pénteken a dunai makrorégió 14 országának kormányfői, külügyminiszterei, illetve Európa-ügyi miniszterei gyűlnek össze Budapesten, hogy egyeztessenek: milyen projektek megvalósítását tartanák fontosnak a majdani Duna-stratégia keretében. A stratégia elkészítésével az Európai Tanács bízta meg az Európai Bizottságot tavaly júniusban. A stratégiát az elképzelés szerint a magyar soros EU-elnökség alatt, 2011 márciusában fogadnák el.
Hanganyag: Farkas Dávid