Szarka László emlékeztetett arra, hogy már korábban is voltak olyan félelmek, miszerint Koszovó elszakadása után más kisebbségi területek, például a többségében magyarok lakta szlovákiai Csallóköz is önállósodik.
A közép-európai nemzetállamok reflexszerűen tartanak a határrevíziótól, de ezt el kellene felejteni, ki kellene ölni, hiszen Európa közepén, a NATO közepén ezek alaptalan félelmek - hangsúlyozta a szakember.
A tudományos akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója hozzátette: ebben a magyar politikának is van felelőssége, hiszen el kell mondani, hogy az autonómia gondolata nem a határrevíziót szolgálja.
Szarka László szerint ugyanakkor eljött a világos beszéd ideje, ki kell nyilvánítani, hogy Magyarország közösségként tekint a határon túli magyarokra, és elvárja a szomszédos országoktól, hogy ugyanígy kezeljék és támogassák őket.
Ettől sok esetben még igen távol vagyunk, a szlovák külügyminisztérium Göncz Kinga egyik kijelentésére reagálva például kiadott egy nyilatkozatot, miszerint Szlovákia nem ismeri el a közösségi jogokat, és ezt soha nem is fogja megtenni - jegyezte meg a szakértő.
Az intézetigazgató előremutató példának tartja a vajdasági magyarok autonómiatervezetét, amely nem egy többségében magyar, hanem többnemzetiségű régiós önkormányzat megteremtését irányozza elő.
Szarka László úgy véli, hogy a régiós szerveződés töltheti meg 21. századi tartalommal az autonómia 19. századból származó gondolatát.
Hanganyag: Exterde Tibor