eur:
392.27
usd:
366.87
bux:
67039.3
2024. április 26. péntek Ervin

Újabb kórházakra kerülhet lakat a közeljövőben

A Heti Válasz cikke szerint a kórházak harmada képtelen a végleges működési engedélyhez szükséges feltételek teljesítésére, így az egészségügyi átalakítás végeredménye újabb kórházbezárási hullám lehet. Hetilapszemle.

Bírósági kérdőjelek

A HVG azt írja, hogy az éveken át tartó, ám mindeddig titokban maradt Komárom-Esztergom megyei igazságszolgáltatási anomáliák kétségeket ébreszthetnek a bíróságokat épp egy évtizede irányító Országos Igazságszolgáltatási Tanács eddigi igazgatási gyakorlata iránt.

Eltűnt akták, pénzügyi szabálytalanságok, az eljárás közben százával elévült bűncselekmények. Mint napjainkra kiderült, ilyen és ehhez hasonló események kísérték az elmúlt évtizedben azon megye több bíróságának a működését, amelynek elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg 2007. augusztus 20-án a Parlamentben.

A Komárom-Esztergom megyében éveken át eltitkolt botrányos események persze az OIT működésével kapcsolatosan is felvethetnek egy-két kérdést. Például azt: nem alakult-e ki túlságosan is erős véd- és dacszövetség a megyei elnökök között Magyarországon, minek következtében a "brancson belüli" személyeket még akkor is megvédik, ha azok vezetői alkalmassága enyhén szólva kétségessé vált.

Újabb bezárások?

A Heti Válasz szerint minden harmadik kórház képtelen a végleges működési engedélyhez szükséges feltételek teljesítésére. A lap összeállításából kiderül: a legrosszabb helyzetben az intenzív ellátásra szoruló betegek vannak. Az egészségügy átalakítása tehát felkészületlenül éri a közkórházakat, a következmény újabb bezárási hullám lehet.

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal nyilvántartása szerint tavaly november végén 46 olyan kórház volt, amelynek valamely osztálya nem felelt meg a feltételeknek. Minden harmadiknak volt tehát legalább egy olyan részlege, amelyik fennakadt a rostán.

Mindez nemcsak a kórházi ellátás jelenlegi minősége szempontjából érdekes, hanem azért is, mert az egészségbiztosítás privatizációja után, 2009-től az új üzleti társaságok döntik el, mely kórházaktól vásárolnak szolgáltatásokat. Az az intézmény, amelyik nem képes megfelelni a feltételeknek, nehezebben juthat "megrendeléshez", és rövid úton tönkremehet.

Ritkulás jöhet a felsőoktatásban is

A Figyelőből megtudhatják, hogy a felsőoktatási hallgatók létszámcsökkenése hamarosan intézménybezárásokkal jár majd. A mostani rendszer a jelentkezőkre bízná a szelekciót, de van, aki azért lobbizik: előbb a magániskoláktól vegyék el az állami finanszírozású helyeket.

Az utóbbi öt év alatt több mint harmadával, 164 ezerről 108 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, miközben az egyre kevesebb potenciális hallgatóért változatlan számú intézmény verseng.

A most zajló tanévtől kezdve az állami finanszírozású helyek sorsa alapvetően a felvételizők jelentkezési sorrendje alapján dől el, azaz közvetve maguk a hallgatók döntenek arról, melyik intézménynek hány államis diák jut.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Érdekesen erős volt az esti órákban a forint

Érdekesen erős volt az esti órákban a forint

Összességében jól sikerült ez a hét a forint számára, stabil volt és az utolsó két nap menetelésének köszönhetően felértékelődéssel zárta a hetet. Az S&P hitelminősítő péntek este megerősítette Magyarország adósbesorolását és a stabil kilátáshoz sem nyúlt, ami szintén kedvező a hazai fizetőeszköz szempontjából, amely a 392-es szinten fejezte be a pénteki kereskedést az euró ellenében. Devizapiaci témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×