eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Jöhetnek a románok dolgozni - a nap legfontosabb hírei

Magyarország januártól megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Erről a magyar és a román kormány állapodott meg együttes ülésén Nagyszebenben.

Calin Tariceanu román kormányfő üdvözölte a döntést, ugyanakkor hozzátette: Romániából nem élnek majd tömegesen a lehetőséggel. A kormányülésen öt megállapodást írtak alá a nyilvánosság előtt, további tízet pedig véglegesítettek.

A dokumentumok a gazdasági és kulturális élet, a kisebbségvédelem, valamint az infrastrukturális fejlesztés területeit fogják át. Az együttes ülés előtt Gyurcsány Ferenc Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőjével találkozott.

PM: túl a mélyponton

A Pénzügyminisztérium szóvivője szerint a harmadik negyedéves GDP-adatok azt mutatják, hogy a gazdaság túl van a növekedési mélyponton.

Pichler Ferenc elmondta: a rövid bázisú növekedési index 0,3 százalék lett, a megelőző negyedévi 0,1 százalék után. Úgy vélte: látható, hogy a kormány által meghirdetett konszolidáció sikeresen halad.

Szólt arról is, hogy a tárca jelenleg 2,2 százalékos idei GDP-bővüléssel számol, és csak a részletes számok ismeretében tekintik át újra az előrejelzést.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy százalékkal bővült a bruttó hazai termék az idén a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A Fidesz alelnöke szerint mélyponton van a gazdasági növekedés. Varga Mihály az InfoRádióban azt mondta: egyelőre nem látja azt a programot, amely lendületet adhat a magyar gazdaságnak.

Feljelentést tesz a légiforgalmi irányítók

A légi közlekedés biztonságának veszélyeztetése miatt, ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezetének elnöke.

Metes György indoklása szerint a pár hónapja átadott, repülésmeteorológiai rendszer gyakran hamis információkat szolgáltat az időjárási körülményekről, például a szélirányról, illetve a sebességről.

Közölte: egy állománygyűlésen a munkáltató elismerte, hogy a berendezés valóban szolgáltat hamis adatokat, de - mint fogalmazott - a gyártó nem tudja megszüntetni a hibákat.

A HungaroControl Zrt. közleményében hangsúlyozta: a szigorú szakmai szabályoknak megfelelően kivizsgálták az esetet, de nem találták megalapozottnak a szakszervezet észrevételeit.

Ítélet Energol-ügyben

Első fokon hat vádlottat ítélt letöltendő szabadságvesztésre a 18 közül az Energol-ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, öt embert felmentettek.

A letöltendő szabadságvesztések közül egyik sem haladja meg a kétéves időtartamot.

A vád szerint az 1990-es évek legnagyobb olajügyében a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot.

Fenyeget a Gazprom

Megfenyegette Európát a Gazprom; az orosz cég egyik vezetője azt mondta: ha az európai államok megakadályozzák a Balti-tengeri Északi Áramlat, illetve a Fekete-tengeri Déli Áramlat gázvezeték építését, akkor a kontinensnek gázhiányra kell felkészülnie.

Alekszandr Medvegyev orosz sajtóbeszámolók szerint Rómában azt mondta: ha egyik terv sem valósul meg, akkor Európa meg fogja érezni a 85 milliárd köbméter gáz hiányát, és kérdéses, honnan szerzi be a nyersanyagot.

A Nyezaviszimaja Gazeta című moszkvai lap emlékeztetett: az elmúlt hónapokban Észtország, Finnország, Svédország és Lengyelország is kifogásolta az Északi Áramlat tervezett vonalvezetését, Németország pedig közölte: csak akkor engedélyezi a csatlakozást a német gázelosztó hálózatokhoz, ha a vezetékhez harmadik, külső szállító is hozzáfér.

Pénteken feloldják a rendkívüli állapotot Grúziában

Grúziában pénteken oldják fel a rendkívüli állapotot - jelentette be az állami televízióban a kaukázusi ország parlamentjének elnöke.

Az egy hete bevezetett korlátozást a zavargásokba torkolló tüntetések miatt rendelte el Mihail Szaakasvili elnök.

A rendelet alapján korlátozták a gyülekezési jogot és a sajtószabadságot. Oroszország az emberi jogok súlyos megsértésének tekintette a rendkívüli állapot bevezetését, az intézkedést a NATO, az Európai Bizottság és az Európa Tanács is bírálta.

Grúziában január 5-én tartják az elnökválasztást; a parlamenti voksolás időpontjáról népszavazáson döntenek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×