Gálik Zoltán: az Epstein-botrány elérte a brit kormány legbelső köreit, a büntetőjogi felelősség is felmerülhet

Vasárnap Keir Starmer kabinetfőnöke, Morgan McSweeney, míg hétfőn a brit miniszterelnök kommunikációs igazgatója, Tim Allan is lemondott. Egyes körökben ezt úgy értelmezik Nagy-Britanniában, hogy a kormányfő saját pozíciója megmentése érdekében a most távozókkal vitetné el a balhét az Epstein-ügy egyik brit száláért, a Mandelson-botrányért. Keir Starmer 2025 februárjában nevezte ki washingtoni nagykövetnek Peter Mandelson egykori munkáspárti parlamenti képviselőt. Szeptemberben azonban kiderült róla, hogy kapcsolatban állt a szexuális bűncselekmények elkövetéséért és kiskorúak prostituálásáért elítélt Jeffrey Epsteinnel, amiért menesztették posztjáról. Sajtóhírek szerint Peter Mandelsont nem világították át rendesen a nagyköveti kinevezése előtt, és ezért Keir Starmert is felelősség terheli.

Gálik Zoltán az InfoRádióban úgy fogalmazott, a brit miniszterelnök legfontosabb stratégiai tanácsadói, illetve legközelebbi munkatársai mondtak le. Hozzátette: Keir Starmernek ugyan nincs közvetlen érintettsége az Epstein-botrányban, de „az ítélőképességi felelőssége áttételesen felmerült” a washingtoni nagykövet kinevezése miatt. A Budapesti Corvinus Egyetem docense megjegyezte: az egykori munkáspárti képviselő vagy titkolta, hogy kapcsolatban állt Jeffrey Epsteinnel, vagy ennek az ismeretében nevezték ki nagykövetnek. Mint mondta, most már nem lehet leplezni, hogy „a botrány elérte a brit kormány legbelső köreit”.

Gálik Zoltán megítélése szerint éppen az a fő probléma, hogy magas szinten nagyon sokan tudtak ezekről a kényes ügyekről, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a brit kormányzat

„nem hirtelen jött embereket nevez ki kulcspozíciókba, hanem évtizedes kapcsolatokkal rendelkező, a Munkáspárt legfontosabb pozícióit betöltő emberekről van szó”.

Az egyetemi docens szerint nemcsak a személy szerinti felelősök felelősségre vonása fontos ebben az ügyben, hanem magának a rendszernek a működését is megkérdőjelezi mindaz, ami megtörtént. Mint fogalmazott, Keir Starmer most „próbál menekülni”, hiszen kijelentette, hogy harcolni fog a pozíciójáért, és úgy tűnik, hogy a történtekre azzal reagál, hogy a legfontosabb pozíciókban nagy politikai átalakításba kezd.

A szakértő emlékeztetett, hogy az előző parlamenti választásokat 2024 júliusában tartották Nagy-Britanniában, és a 650 fős parlamentben jelenleg 404 képviselővel rendelkezik a Munkáspárt, amelynek így „nagyon kényelmes, 174 fős többsége van”. Ennek birtokában Keir Starmernek és a Munkáspártnak nem érdeke, hogy a mostani ügyek miatt előrehozott választások legyenek. Gálik Zoltán ugyanakkor felidézte, hogy a Munkáspárt a 2024-es kampány során arra tett ígéretet, hogy megszünteti azt a politikai káoszt, amit a szociáldemokrata párt szerint a konzervatívok politikája okozott az Egyesült Királyságban. Az egyetemi docens szerint most nem igazán lehet azt mondani, hogy rendeződött volna a helyzet, de legalább

az jó hír Keir Starmer számára, hogy jelenleg „nem annyira fragmentált a politikai paletta” a baloldalon, mint korábban volt a Konzervatív Pártnál.

Az utóbbi időszak közvélemény-kutatásaiban rendre nagy támogatottságot ért el Nigel Farage pártja, a Reform UK, májusban pedig önkormányzati választásokat tartanak Nagy-Britanniában, így Gálik Zoltán szerint nem lehet kizárni, hogy az az eredmény „nagy pofont fog adni a kialakult brit belpolitikai helyzetnek”. Ráadásul a felmérések alapján nem tűnik stabilnak Keir Starmer pozíciója,

az utóbbi időszakban sokat veszített a népszerűségéből a kormányfő, aki jelenleg „az egyik legkevésbé elfogadott vezető” az Egyesült Királyságban.

Az egyetemi docens hozzátette: a Munkáspárt ugyan teljesített több vállalást is az elmúlt másfél évben a kormányprogramjából, de a politikai ellenfelek azt róják fel neki, hogy túl lassan és határozatlanul, szürkén hajtja végre a reformokat, amit egyre több választópolgár is sérelmez.

Nagy kérdés, hogy ha hosszabb távon nem tudja stabilizálni a pozícióját Keir Starmer, akkor ki tudna a helyébe lépni. Egyesek Wes Streeting egészségügyi miniszterről beszélnek mint lehetséges kihívó, de az elmúlt napokban neki is sokat kellett magyarázkodnia a Peter Mandelsonnal való szoros kapcsolata miatt, így még nem tudni, hogyan érinti az ő politikai pályáját a mostani botrány. Bizonyos körökben azt rebesgetik, hogy adott esetben Rachel Reeves pénzügyminiszter is követheti Keir Starmert a miniszterelnöki poszton, illetve a Munkáspártot már csaknem tíz éve vezető Ed Miliband visszatérése is szóba jöhetne, de Gálik Zoltán úgy véli, „korai még erről beszélni”.

Nem tartja kizártnak, hogy továbbterjed az Epstein-botrány, mert nemcsak arról van szó, hogy a nagyköveti kinevezés és az azzal kapcsolatos döntések rossz politikai döntésnek minősültek, illetve maga az előkészítés is rossz volt, hanem kiderült, hogy különböző bizalmas kormányzati dokumentumok is eljutottak illetéktelen kezekbe. Az egyetemi docens nem biztos benne, hogy az ügy már lezárult. Elképzelhető, hogy további politikai potentátok is érintettek, és nem kizárt, hogy „nemcsak politikai, hanem akár büntetőjogi felelősség is felmerülhet majd”.

Még sok kellemetlenség várhat András volt yorki hercegre

Az Epstein-botrány a brit királyi családot is érinti a hercegi címétől magánéleti botrányai miatt megfosztott András révén. A volt yorki herceget 2021-ben beperelte Virginia Giuffre, aki azt állította, hogy 16 éves korában beszervezték Jeffrey Epstein fiatalkorú lányokból álló hálózatába, akiket aztán a milliárdos és barátai szexre kényszerítettek. A nő azzal vádolta Andrást, hogy szexuális erőszakot követett el rajta, amikor még csak 17 éves volt. Az Epstein-akták között szerepel egy olyan e-mail is, ami bizonyítja, hogy valódi az a közös fotó, ami korábban megjelent András hercegről és Virginia Giuffre-ról.

Gálik Zoltán emlékeztetett: a botrány nem maradt következmények nélkül a királyi családban, hiszen Andrásnak el kellett hagynia a királyi lakosztályát is a hercegi cím elvesztésén kívül. Mivel újabb és újabb bizonyítékok kerülnek elő, elképzelhetőnek tartja, hogy a királyi család környékén is hallunk még új híreket az Epstein-botrány kapcsán. Nemrég a trónörökös, Vilmos walesi herceg és felesége, Katalin hercegné nyilatkozatot adtak ki, és mélységes felháborodásuknak, aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy milyen irányba terelődhet még az ügy. Üzentek az áldozatoknak is, akiket az együttérzésükről biztosítottak, illetve közleményükben jelezték, hogy „az áldozatokra koncentrálnak” az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott, a néhai szexuális bűnözővel kapcsolatos dokumentumokban szereplő új információk fényében.

András volt yorki herceg még kellemetlen napok előtt állhat, ugyanis a hírek szerint az Amerikai Egyesült Államokban kongresszusi meghallgatás keretében meghallgatnák őt,

így az ő felelősségre vonása egyáltalán nem került le a napirendről. Kérdés, hogy az ő szempontjából lesznek-e jogi következményei a történteknek.

Az Epstein-botrány óriási vihart kavart Nagy-Britanniában is, ahol a közéletben és a társadalmon belül hatalmas a felháborodás azok után, hogy egyre több bizonyíték és érintett személy kerül elő. A Budapesti Corvinus Egyetem docense elmondta:

„a Munkáspártnak rekord idő alatt sikerült elveszítenie azt a politikai tőkét, amit az előző választásokon nyert”.

Hozzátette: az egész politikai osztály felelőssége felmerül az Epstein-botránnyal, illetve az említett nagyköveti kinevezéssel kapcsolatban, miközben az emberek egyre elégedetlenebbek a Munkáspárt politikájával és folyamatosan megkérdőjeleződik a kormányprogram egyes elemeinek megvalósíthatósága. Ebből kifolyólag a Munkáspárt a közeljövőben vélhetően inkább elkerülné a „közvetlen megmérettetés lehetőségét”, ugyanakkor önkormányzati és időközi választások azért lesznek, melyeken Gálik Zoltán szerint a „közvélemény-kutatók számai előbb-utóbb át fognak fordulni valós eredményekbe”.

(A nyitóképen: Peter Mandelson, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete a brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel Washingtonban 2025 februárjában.)