Győri Enikő elmondta, hogy a brit törvényhozás előtt fekvő törvényjavaslat értelmében 2017-ig kellene népszavazást tartani a szigetországban a kilépés kérdésköréről. Az államtitkár úgy véli, erre semmiképpen sem kerítenek sort a jelenlegi európai parlamenti ciklus alatt, a referendumig pedig még nagyon sok minden fog történni. Erősödik a brit függetlenséget szorgalmazó párt, amely egy európai parlamenti listás választáson még sokkal nagyobb súlyra tehet szert. Ennek pedig utána nagyon komoly lenyomata lehet a brit belpolitikában - jelezte Győri Enikő.

Hozzátette: korai ezért most arról beszélni, hogy mikor lesz a referendum, de az bizonyos, hogy ez egy fontos, a brit közbeszédben erősen napirenden lévő kérdés.

Az államtitkár arra is kitért, hogy megbeszélésein energiapolitikai, klímapolitikai, a váláskezeléssel, a bővítéssel, a keleti partnerséggel összefüggő kérdésekről is szót váltottak. Miután Magyarország a visegrádi országok elnöke, amelyeket e témákban folyamatosan együttműködnek, a tárgyalásokon a V4-ek egyeztetett álláspontját tudta tolmácsolni.

Győri Enikő arról is beszámolt: különösen fontos például az álláspontok összehangolása a közös európai szanálási mechanizmus kérdésében. Bármilyen döntésre jut ugyanis az euróövezet, az hatással lesz a valutaunión kívüli EU-tagállamok bankrendszereire is.

A piacok integrálódása miatt mindig "árgus szemmel kell figyelnünk" arra, hogy az euróövezeti fejleményeknek ne legyen káros hatásuk az övezeten kívüli országokra - fogalmazott a magyar államtitkár. Fontos, hogy a rendszer nyitott maradjon, a kötelezettségek és a jogok egyensúlyban legyenek, és "ha úgy döntünk, akkor önkéntes alapon csatlakozhassunk" - tette hozzá. Fontos az is, hogy Magyarországnak legyen szava a bankszanálási mechanizmussal kapcsolatos olyan döntésekben, amelyek az euróövezeti anyabankokon keresztül érintik a magyar bankérdekeltségeket - hangsúlyozta a külügyi államtitkár.

Győri Enikő szerint ezekről az elvekről sikerült megállapodni a brit tárgyalópartnerekkel, és ezeknek a megvalósításáért a két ország így közösen tud majd fellépni.

Elmondta még: kérte brit tárgyalópartnereit, hogy Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásaival, illetve Ukrajna tervezett keleti partnerségi társulásával kapcsolatban "lássák át" e kérdések geopolitikai-geostratégiai jelentőségét.

A tárgyalásokon szóba kerültek az EU-társállamokból érkezők nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását célzó brit elképzelések is. Ezzel kapcsolatban Győri Enikő kijelentette: minden EU-témában "sziklaszilárd" az a magyar álláspont, hogy a szerződéseket be kell tartani, akkor is, ha a közhangulat sok esetben rányomja bélyegét a politikai döntéshozatalra. Az EU egyebek mellett jogi közösség is, és akkor tud működni, ha az alapító szerződéseket tiszteletben tartják - tette hozzá.

Az uniós alapszabadságokat a szerződések egyértelműen rögzítik, és ha e szabadságjogokkal kapcsolatban vannak visszaélések, azok ellen a jelenlegi uniós jogszabályi kereteken belül is fel lehet lépni - hangsúlyozta Győri Enikő.

A kormányzó brit Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban többször is elhangzott az az igény, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni. A brit kormány már el is indította e folyamatot, első lépésként a szociális ellátáshoz fűződő jogok szigorítási terveinek felvázolásával.

A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára Londonban David Lidingtonnal, a brit külügyminisztérium EU-ügyi államtitkárával, Ivan Rogersszel, David Cameron brit miniszterelnök európai és globális ügyekért felelős főtanácsadójával, valamint kutatóintézeti szakértőkkel tárgyalt.