eur:
392.13
usd:
366.27
bux:
67039.3
2024. április 26. péntek Ervin

Az Igazi Finnek pártja, a finnországi választások valódi nyertese

Noha az érvényes szavazatok számát tekintve csak harmadik helyen futott be, a jobboldali populista Igazi Finnek nevű párt tekinthető a vasárnap rendezett parlamenti választások igazi nyertesének: négy évvel ezelőtti szavazótáborát megnégyszerezve a párt a voksok 19 százalékát szerezte meg, és bizonyosan része lesz a jövendő kormánykoalíciónak.

Valamennyi nagy párt érzékeny szavazatveszteséget szenvedett a választásokon. A legfájdalmasabban ez a Centrum Pártot érintette, amely elveszítette több évtizeden át tartó vezető szerepét. A vasárnap elért 15,8 százalékos eredmény a pártok rangsorában csak a negyedik helyhez volt elegendő. A Nemzeti Koalíciós Párt a voksok 20,4, a szociáldemokrata párt 19,1, az Igazi Finnek nevű párt pedig 19 százalékát szerezte meg. A 200 tagú parlamentben a konzervatívok 44, a szociáldemokraták 42, míg a nacionalisták 39 mandátumhoz jutottak. A Centrumpártnak ezentúl 35 képviselője lesz.

A Centrum kudarcát is elhomályosította azonban a jobboldali populista párt látványos előretörése. Míg a három hagyományos nagy párt mindegyike visszaesett 2007-hez képest, az Igazi Finnek betörtek a politika élvonalába, jelentéktelen pártocskából a parlament harmadik legjelentősebb erejévé válva. Látványos előretörésüket a többi párt rovására érték el, hiszen mindegyik nagy párt szavazótábora zsugorodott, miközben az Igazi Finneké több mint megnégyszereződött - mutatnak rá megfigyelők.

A sikerben nagy szerepe volt annak, hogy a populista hangütésű párt sikerrel szólította meg azokat a finneket is, akik rendszeresen bojkottálják a választásokat. A voksolást megelőző felmérés tanúsága szerint az urnáktól távol maradó finnek szinte egybehangzóan úgy vélték: nem tudnak különbséget tenni a három nagy párt között. A 4,3 millió választópolgár egyharmada (!) azt sem tudta megmondani, ki az észak-európai ország miniszterelnöke...

Finnországban hagyománynak számít, hogy minden párt képes koalícióra lépni bármelyik vetélytársával. Sem Mari Kiviniemi eddigi kormányfő (Centrum Párt), sem várható utóda, a konzervatív Jyrki Katainen (eddig pénzügyminiszter) nem zavartatja magát az Igazi Finnek részben primitív idegenellenes lózungjaitól, Európa-ellenes felhangjaitól. Timo Soini, az Igazi Finnek vezére "bizonyosan nem rasszista" - szögezte le Kiviniemi, míg Katainen "voltaképpen egészen ésszerűnek" találja Soininak a bevándorlás korlátozását célzó követelését.

A 49 éves joviális, kissé korpulens pártvezér elsősorban Európa-ellenes szkeptikus hangvételével gyűjtött pontokat a választók körében. E téma még az idegenellenességnél is nagyobb szerepet kapott az Igazi Finnek választási hadjáratában. Ez voltaképpen logikus, hiszen Finnországban a skandináv térségen belül a legalacsonyabb (3 százalék) a bevándorlók aránya az összlakossághoz képest.

A koalíciós tárgyalások során izgalmas kérdés lesz, hány követelésüket tudják a kormányprogram szintjére emeltetni az Igazi Finnek. Programjukban szerepelt a bevándorlást szabályozó törvények szigorítása éppúgy, mint a magzatelhajtás átfogó betiltása és az azonos neműek közötti házasságkötés megtiltása. Gazdasági téren Soini hallani sem akar az újabb euró stabilitási egyezményről, amely 2013-tól kezdve nyújtana lehetőséget az euróövezet bajba jutott államainak pénzügyi megsegítésére.

- Nem tudjuk, miért kellene kihúznunk a bajból a tékozló EU-tagállamokat - hangoztatta minden választási gyűlésen Soini. A szociáldemokraták óvatosan szekundáltak ehhez, amikor a kampányban leszögezték: változásokat akarnak a majdani pénzügyi mentőcsomag összeállítási módjában.

A választási eredmények alapján Katainen leendő kormányfőnek a fenti két párt közül legalább az egyiket meg kell hívnia az új koalíciós kormányba. Ez pedig óhatatlanul fölveti azt a kérdést, vajon Finnország a hozzájárulását adja-e majd az új mentőcsomaghoz, amely csak az euróövezet összes (17) tagállamának jóváhagyása esetén léphet hatályba. Ha bármelyik állam "kifarol" az egyezményből, a mentőöv "kipukkad". Ez pedig tovább súlyosbíthatja az adósságválságot egy olyan időszakban, amikor a 17-ek arról döntenek, vajon Portugália megmentésével lezárják-e a mentőakciót, vagy pedig mentőövet kell majd dobni nagyobb súlyú gazdaságoknak (Olaszországnak és Spanyolországnak) is.

A választási kampányban a nagy ipari vállalatok is megpróbáltak szembeszállni a populista hangokkal, azoknak a pártoknak a támogatására szólítva fel a szavazókat, amelyek hívei az újabb euró-mentőcsomagnak. Hirdetéseikben a cégek felhívták a figyelmet: a kicsiny, exportfüggő Finnország gazdasága veszélybe kerülhet, ha tovább terjed az európai pénzügyi válság. Az ország vezető napilapjában, a Helsingin Sanomatban címoldalon közzétett hirdetés rámutatott: a kiviteltől egymillió munkahely függ Finnországban, a lakosság jólétének egyik fő szavatolója éppen az export.

Finnország 8 milliárd euróval járul hozzá a mentőcsomaghoz, ám ez az összeg növekedhet, amennyiben a 17-ek valóra váltják azt az ígéretüket, hogy bővítik a pénzalapot.

"A mentőcsomag kicsit bonyolult a választópolgárok számára, de egyszerűen nincs alternatívája" - adott hangot a konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt véleményének egy szavazójuk, egy nyugdíjas üzletember.

"Kicsiny, öt és félmilliós nemzet vagyunk - kontrázott Tuula Kuusinen, az Igazi Finnek egyik helsinki képviselőjelöltje. - Be kell fejeznünk, hogy pénzt adunk minden más országnak. Ezt egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak."

Hanganyag: Szvetnik Endre (London)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×