Történelmének legsikeresebb évét zárta 2024-ben az OTP Csoport – jelentette ki a pénzintézet elnök-vezérigazgatója a tőzsdei társaság rendes éves közgyűlésén. Csányi Sándor kiemelte: pénzintézetük piacvezető a régióban, tőkehelyzetük rendkívül stabil, likviditásuk szintén kiváló.

Tavaly a bankcsoport kiemelkedő jövedelmezőséget ért el, a ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) 2024-ben 23,5 százalékot tett ki, az elsődleges alapvető tőkemutató (CET1) 18,9 százalék, a nettó hitel/betét arány 74 százalék volt. A közgyűlés jóváhagyta a társaság 2024. évi mérlegét konszolidáltan 43 319 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 1056,384 milliárd folytatótó tevékenységből származó adózás utáni, és 1076,140 milliárd forint a korrigált adózott eredménnyel. A magyar operáció tavaly 270 milliárd forint korrigált profitot ért el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül, ami 16 százalékos növekedés, mindez kiugróan magas, 29,3 százalékos tőkemegfelelési mutató mellett.

„Az OTP továbbra is növekedett a mérlegfőösszeg és a hitelállomány tekintetében, és rekorderedményt ért el. Ami nagyon jó hír az eredmény összegén túl, hogy ennek 70 százaléka ma már külföldről származik. Az állományokon belül pedig új jelenség, hogy az eurózóna hitelállománya most már 44 százalékot tesz ki” – mondta az InfoRádióban adott interjúban Csányi Sándor.

A hazai eredményt csökkentették a banki extra terhek, az elvonások a tavalyi 172 milliárd forint után idén 263 milliárd forintot érhetnek el, ebből 176 milliárd forintot tesz ki a tranzakciós illeték, aminek csak egy részét hárítják át. „Ezek a terhek nemcsak azt jelentik, hogy csökken a jövedelem, hanem csökken a versenyképesség olyan versenytársakkal szemben, amelyeknek ezt nem kell fizetni” – mondta a bankvezető, utalva a fintech szolgáltatókra. A felvetésre, hogy meddig maradhatnak fenn szerinte az extra terhek, Csányi Sándor azt mondta, ez a kormány döntésén múlik, de hozzátette, ezek a megoldások csökkentik a bankok aktivitását, kevesebb tőkebefektetésre ösztönöznek általában, és rontják a megtérülést, viszont elősegíthetik a bankszektor konszolidációját.

A részvényesek a közgyűlésen azt is tudakolták az elnök-vezérigazgatótól, hogy mi a véleménye a kormány által előírt bankautomata-telepítési kötelezettségről, és ezúttal is megismételte, szerinte

nincs akkora igény az ATM-ekre, mint amilyen telepítési kényszert a kormány kiszabott a bankokra.

Úgy véli, a kisebb településekre tervezett automaták nem lesznek kihasználva, csak tovább növelik a bankok költségeit. „Nagyon aránytalan az, hogy melyik bank hány ATM-et üzemeltet. Mi 1900-at üzemeltetünk, az utánunk következő, ha jól tudom, 900-at, és vannak olyan szereplők, amelyek alig üzemeltetnek ATM-et, ugyanakkor a kártyakibocsátásban részt vesztek” – érvelt. Hozzátette, ezek a kötelezettségek más fejlesztésektől vonnak el forrásokat, miközben „az össztársadalmi érdek, a banki érdek és az ügyfelek érdeke is az, hogy a fizetések minél nagyobb arányát a digitális fizetések irányába tereljük”.

Az elnök-vezérigazgató a közgyűlésen azt is bejelentette, hogy május elsejétől szétválasztják az elnöki és a vezérigazgatói pozíciót, ettől az időponttól ő elnökként fog dolgozni, míg a vezérigazgató fia, Csányi Péter, az OTP Bank digitális divíziójának vezérigazgató-helyettese, a bank igazgatósági tagja lesz.

Az InfoRádióban elmondta, hogy továbbra is vezeti az igazgatóságot, valamint azt a management committee-t, amely a legfontosabb stratégiai döntéseket hozza. Ezenkívül megtartotta a legnagyobb leányvállalatok vezetőinek és a vezérigazgató-helyetteseknek a kinevezési hatáskörét is.

„Teljesen egyértelmű, hogy a bank első számú vezetője továbbra is én maradok, az operatív irányításban viszont Péter nagy autoritást kap. Amellett, hogy megkapja a lehetőséget, megkapja vele a felelősséget is”

– mondta Csányi Sándor.

A változtatástól azt reméli, hogy többet tud foglalkozni a banki stratégiával. „Nagyon nagyra nőttünk, és feltehetően jó néhány kérdésben át kell gondolni, hogy tudjuk-e hatékonyan üzemeltetni a bankot ebben a struktúrában” – tette hozzá az elnök-vezérigazgató, de jelezte, hogy továbbra is aktív szerepet akar játszani az akvizíciókban, és szoros figyelemmel kíséri a tőkemenedzsmentet és a likviditást is.

Az OTP első embere egy évvel ezelőttígy beszélt a bank eredményeiről és jövőjéről: