Az Égei-tenger gyönyörű szigete, Rodosz az antik világban a kikötő fölé tornyosuló Kolosszusról volt híres. A 21. században pedig valószínűleg arról a kolosszális kiárusításról, amelyre a tönk szélére került görög állam kényszerül.

Afandou tengerpartja a görög szigetek leghosszabb - és egyik legszebb - strandja. Kristálytiszta a vize, gyönyörű környezetben fekszik és nem csúfítják el szállodák - írja a Telegraph. A szomszédságában található golfpályát olajfa-ligetek és vadvirágok övezik. Ez az egyik eladásra felkínált rész a görög állam vagyonából, amely 70 ezer egységre keres vevőt - a strandok mellett palotákra, kikötőkre, fürdőkre, sípályákra és egész szigetekre.

Rodosz, amely a legenda szerint Apolló isten otthona, dúskál az állami vagyonban - ennek a görög történelem az oka - a XX. század eleji olasz megszállás vége után sok ingatlant és telket az görög állam vett át.

A Telegraphnak nyilatkozó helyi lakosok többsége alig várja a privatizációt, mert szerintük más módja nincs annak, hogy véget érjenek a fojtogató megszorítások.

"Szóljanak a katariaknak és az oroszoknak, hogy siessenek!" - mondta Maria Karabini közalkalmazott, akinek három év alatt felére csökkent a fizetése.

Egyetlen interjúalany - egy közgazdász - mondta, hogy jobb lenne inkább hosszú távra bérbe adni a földeket és ingatlanokat. Így azok új gazdáiknak profitot termelnének, de később ismét a görög állam rendelkezhetne velük.

Van amiről már lemondtak - így például Szkorpiosz szigetéről, amelyet Dmitrij Ribolovljev, orosz milliomos 24 éves lánya, Jekatyerina vett meg körülbelül 100 millió euróért A lány, akinek a neve annyit tesz - halász - jó fogást csinált. Ezen a szigeten vette el feleségül Arisztotel Onasszisz Kennedy elnök özvegyét, Jackie-t.

Viheti, aki akarja azt a korfui palotát is, ahol II. Erzsébet angol királynő férje, Fülöp herceg született. Eladó a dél-görögországi Porosz kikötője, az athéni rendőrfőkapitányság, a Kulturális Minisztérium és Görögország londoni nagykövetségének épülete is. Nehezebb vevőt találni az államvasutakra és az állami energiacégre - a befolyásos és harcias szakszervezetek miatt.

Bár sokan ellenzik az állami vagyon eladását, mások szerint nincs sok választás: hiába mentették meg Görögországot a csődtől, a gazdasági növekedés még nem indult be, a munkanélküliség 27 százalék. Napi 1000 állás szűnik meg a magánszektorban és 15 ezer állami dolgozót bocsájtanak el. Görögországnak 2019-re 50 milliárd eurót kellett volna begyűjtenie a privatizációból. Ehelyett arra számít, hogy ennek töredéke jön össze 2016-ig - mindössze 11 milliárd euró.