A földihez képest sokkal cudarabb viszonyok jellemzik Szaturnusz egyik holdja, az Enceladus felszínét, az élet kialakulásához szükséges szerves anyagok azonban az eddigi vizsgálatok szerint megtalálhatók az égitesten - mondta az InfoRádióban a Magyar Csillagászati Egyesület bolygógutatója, Keresztúri Ákos.
A Cassini amerikai űrszonda napokban a földi irányítóközpontba küldött adatai szerint az Enceladuson folyékony halmazállapotú víz van, és az égitesten az élet kialakulásához szükséges egyéb körülmények is létrejöttek. Az égitest ezért felkerült a Naprendszer úgynevezett életgyanús égitesteinek listájára. A Cassini csak az idén még háromszor elhalad az Enceladus közelében, valószínűleg akkor sokkal jobban megismerhető a hold.
Keresztúry Ákos elmondta: az égitest felszínén nagyjából mínusz 93 Celsius-fokos hideg van, a folyékony halmazállapotú víz valószínűleg néhány kilométerrel a felszín alatt van. A folyadék azonban gejzírként néha kitör, de a világűrben jégszilánkká fagy.
Elképzelhető, hogy a víz nem tiszta, hanem keveredett valamilyen fagyáspontcsökkentő anyaggal, így akár mínusz 40 fokon is folyékony lehet - közölte a bolygókutató.
A Magyar Csillagászati Egyesület bolygókutatója hozzátette: a közeljövőben ezért éppen azokat a gejzírszerű kitöréseket vizsgálják meg az űrszonda segítségével, amelyek arra utalnak, hogy a Szaturnusznak ezen a holdján folyékony víz van a nagy hideg ellenére.
Keresztúry Ákos szerint a hold vizsgálata során nyert információk nem feltétlenül azt a kutatást segítik, hogy lehetséges-e élet a másik bolygón, hanem inkább arra adnak választ: milyen volt a Föld az élet kialakulása előtt, milyen kémiai folyamatok játszódtak le a prebiológiai fejlődés során.
A felszínt jég boríthatja
A Cassini 2004 júliusa óta kering a gyűrűs bolygó körül, és vizsgálja az égitestet, valamint környezetét, különösen a holdjait. A Szaturnusz égi kísérői közül a legizgalmasabb a bolygó legnagyobb holdja, a 5150 kilométeres átmérőjű Titán, amelyet a földiénél is másfélszer sűrűbb légkör vesz körül. Erre a holdra egyébként 2005 januárjában a Cassiniról leválva leszállt az Európai Űrügynökség Huygens nevű szondája, amely igazolta azt az elképzelést, hogy a rendkívül hideg égitest felszínén a metán folyékony halmazállapotban folyókat, tavakat és tengereket alkot.
Azonban a Titánnál jóval kisebb, mintegy 500 kilométeres átmérőjű Enceladus is már jó ideje felkeltette a kutatók érdeklődését, mindenekelőtt amiatt, hogy rendkívül fényes égitest. A Nap fényét vakítóbban veri vissza, mint a frissen hullott hó, így a kutatók már korábban arra következtettek, hogy a felszínét szennyeződésmentes, tiszta jég borítja.
Hanganyag: Torda Júlia