eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Az atombomba áldozataira emlékeztek

Hirosima és Nagaszaki - erre a két japán városra hullottak az első atombombák 62 évvel ezelőtt. Az Egyesült Államok a frissen kifejlesztett nukleáris fegyverrel akarta rábírni a császári udvart, hogy tegye le a fegyvert.

1945. augusztus 6., 8 óra 15 perc - ekkor dobták le az amerikaiak az Enola Gay B-29-es bombázóról Hirosimára a frissen kifejlesztett csodafegyvert: az atombombát.

A robbanás több mint 1 kilométeres körzetben mindent lerombolt. Több mint 60 ezren azonnal meghaltak. A sugárfertőzés azonban további tízezrek életét oltotta ki, és napjainkban is érezteti hatását.

A második világháború Európában már 1945 májusában véget ért. A japán császári hadsereg azonban nem tette le a fegyvert. Az Egyesült Államok ezért úgy döntött: a Fat Boy, azaz Kövér Fiú névre keresztelt bombával bírja rá a szigetországot a kapitulációra.

Feltétel nélküli kapituláció


Az első gombafelhőt még egy követte: Nagaszakira is atomtöltetet dobott az amerikai hadsereg. Pár napra rá a japánok feltétel nélkül megadták magukat.

A világ döbbenten állt a soha nem látott pusztítás előtt. Addig semmilyen tömegpusztító fegyver nem volt arra képes, hogy ekkora kárt okozzon.

Az atombombát Amerikában, az Új Mexikói Los Alamosban fejlesztették ki a tudósok, a projekten magyarok is dolgoztak, többek között Teller ede, Szilárd Leó és Neumann János.

A háború alatt az Egyesült Államok mindent megtett azért, hogy a náci Németország előtt kifejlessze az új fegyvert - mivel Washingtonnak olyan információi voltak, hogy Hitler tudósai hamarosan elkészülnek egy csodafegyverrel. Mint utóbb kiderült: Berlin még messze volt a megvalósítástól.

A katasztrófa óta a robbanás időpontjában minden évben, egész Japánban, sőt a világ több pontján is az áldozatokra emlékeznek.

Hanganyag: Póth Attila

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×