GeoTrendek magazin

Április 13-án éjjel Irán nagyszabású támadást indított izraeli katonai célpontok ellen: többszáz drónt, robotrepülőt és ballisztikus rakétát lőttek ki a zsidó állam irányába. Izrael szerint azonban szinte mindegyiket sikerült semlegesíteni. Irán most először indított közvetlen támadást Izrael ellen. Vajon hogyan reagál a zsidó állam? Jön az újabb háború a Közel-Keleten? László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a Geo-Trendek vendége.

Az elmúlt hetekben Közép-Európában több helyen is orosz kémeket füleltek le. Ausztriában a néhány éve feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatal egyik volt munkatársát tartóztatták le, miután a gyanú szerint 2022-ben továbbította az osztrák belügyminisztérium három volt vezető munkatársa okostelefonjának adatait az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak. Lengyelországban is orosz kémhálózat tagjait kapcsolták le, Csehországban pedig egy Moszkva által finanszírozott szervezetet, amit az orosz propaganda terjesztésére használtak Európa-szerte. Hol és miért lehetnek jelen az orosz kémhálózatok? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a vendégünk.

Tizenhárom tagország több mint húszezer katonája vett részt március elején a NATO csaknem két héten át tartó hadgyakorlatán az Északi Sarkvidéknél. A műveletnek már a 2 új NATO tag, az arktiszi területekkel rendelkező Finnország és Svédország is részese volt. De korábban Oroszország is fokozta sarkvidéki katonai jelenlétét. Egyre nagyobb a feszültség az Arktisz körül, a NATO erősödése pedig csak olaj lehet a tűzre! Vendégünk Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.

Munkaerőhiánnyal küzd Magyarország, számos ágazatban hiába keresnek nem találnak elegendő dolgozót. De más probléma is van a hazai munkaerőpiacon. A humán erőforrás csak késleltetve tud alkalmazkodni a technikai és technológiai újításokhoz, változásokhoz. A munkaerőpiac egyreszaporodó kihívásairól beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

Hiába adott minden ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokra támaszkodjon, van olyan ország, ami ennek ellenére is a fosszilis energiahordozókat használja. Ez Ausztrália, ahol a napsütés, a szél, és a tenger segítségével előállított energia dominálhatna az energiamixben, mégis 97 százalékban szénből, gázból és kőolajból állítanak elő áramot vagy hőt. Hogy miért? Erről beszélgetünk Csenger Ádámmal az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

Ukrajna saját védelmi iparának fejlesztésével készül a már több mint két éve zajló háború elhúzódására. Az ukránok nemcsak maguknak gyártanának hadianyagutánpótlást, de az európai fegyvergyártás egyik központjává is akarnak válni. A kérdés, hogy miből futja erre, hiszen a háborúzó ország már így is csak segítséggel tudja állni napi kiadásait. Vendégem Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója.

Becslések szerint évente legalább egymilliárd ember végez önkéntes munkát világszerte. Ennek pedig nem csak egyéni, társadalmi, de gazdasági szinten is jelentkeznek a pozitív hatásai. Ezekről is beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével, aki átfogó tanulmányt írt a témában.

A négy visegrádi ország egyetért abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, de annak formáját eltérően ítélik meg - derült ki a V4 Csoport február 27-i prágai kormányfői csúcstalálkozóján. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta: a véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek. Visegrádi négyekről, és más, magyar szempontból fontos közép-európai ügyekről is beszélgetünk Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

Február 24-én szombaton lesz a kétéves évfordulója, hogy kitört a második világháború óta a legnagyobb katonai konfliktus Európában, azaz hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború eddigi két évéről és a kilátásokról is beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Németország lesz a globális zöldátállás éllovasa jelentette ki a közelmúltban Robert Habeck német gazdasági miniszter. Szerinte a nehézségek ellenére minden a terv szerint halad, nő a megújuló energiatermelés és a német gazdaság is jól alkalmazkodik ehhez. A kritikusok szerint azonban éppen ennek ellenkezője történik: a piaci logikát semmibe vevő, erőszakos zöldítés miatt Németország elveszíti exportra termelő iparát. Hogy kinek van igaza? Erről beszélgetünk Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével.

Új komplex mutatót dolgozott ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a nemzetgazdaságok fejlettségének vizsgálatára. Az úgynevezett Oecoindex szerint Magyarország a 27 uniós tagállam közül a 18. legfejlettebb, a globális fejlettségi rangsorban pedig 131 ország közül a 35. A részletekről Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával, a mutató kidolgozójával beszélgetünk.

Az ukrán GDP 2 százalékos növekedést ért el tavaly, ami kiemelkedő eredménynek számít, hiszen 2022-ben csaknem 30 százalékot zsugorodott az ukrán gazdaság. De szinte valamennyi gazdasági mutató javult. A lassan 2 éve háborúban álló Ukrajna gazdasági és szociális helyzetéről beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

Az amerikaiak keményebben és tovább dolgoznak, az európaiak ezzel szemben kevesebb munkát vállalnak és többet nyaralnak - egyebek mellett erre a megállapításra jutott Alberto Alesina és Francesco Giavazzi 2006-os, Európa jövője: Reform vagy bukás című könyve. A szerzőpáros csaknem 20 éve azt írta: ha Európa meg akarja állítani hanyatlását, sokat kell tanulnia Amerikától a munkamorál tekintetében is, és az amerikai szabadpiaci modellhez közelebb álló megoldásokat kell alkalmaznia. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány érdekes vállalkozásba fogott: megnézték még ma is igazak-e a könyv munkaerőpiacra vonatkozó megállapításai. Az elemzés egyik szerzője Erdélyi Dóra senior elemzője a Geotrendek vendége.

Több csapást is mért az amerikai és a brit légierő a jemeni huszi felkelőkre, miután azok hetek óta támadják a Vörös-tengeren áthaladó nemzetközi kereskedelmi hajókat. Hogy miért kulcsfontosságú ez az útvonal, és miért okozhatnak a támadások újabb inflációs hullámot Magyarországon is - erről is kérdezzük a Geotrendek vendégét, Horváth Sebestyént, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjét.

Magyarországon a legfrissebb, 2022-es adatok szerint a lakosság több mint 5 százalékát érintette az elvándorlás. De nemcsak Magyarországról szívják el az agyakat, Magyarország maga is agyelszívó: hazánkban 2022-ben az EU-n kívüli országokból származó bevándorlók több mint fele magas iskolai végzettséggel rendelkezett. Ez az EU-tagországai között a negyedik legmagasabb érték volt. Az agyelszívásról beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Bankpánik, infláció, két háború, lassuló európai és izmosodó indiai növekedés. A világgazdaság elmúlt évi legfontosabb történéseiről, tendenciáiról beszélgetűnk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

Orosz-ukrán háború és az izraeli konfliktus. Két fegyveres összecsapás, ami az energiahordozók piacán is riadalmat okozott 2023-ban. Európa és a nyugati világ eközben tovább dolgozott a zöld átálláson, mégis emelkedett a szénkitermelés. A Geotrendek vendége Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, akivel 2023 energiapiaci történéseiről beszélgetünk, de szót ejtünk a jövőről is.

Lábon lőtt infláció, technikai recesszió és akkumulátorgyárak. A Geo-Trendekben ezúttal a hazai gazdaság elmúlt évéről beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

2023-ban folytatódott az orosz-ukrán háború, és egy újabb fegyveres konfliktus is kipattant: Izrael és a Hamász között. Eközben Ázsia gazdasági súlya tovább nőtt, Európáé pedig csökkent. Mi történt a világban 2023-ban, és mi felé tart 2024-ben? A GeoTrendek vendége Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

December elsején véget ért a tűzszünet Izrael és a Hamász között, újrakezdődtek a harci cselekmények a Gázai övezetben. Sőt, Izrael már az övezet teljes területét támadja. A 7 napos fegyvernyugvás alatt egyébként számos izraeli túsz szabadult, cserébe palesztin foglyokat engedtek el. Hogy miként folytatódhat a háború, erről beszélgetünk László Dáviddal az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírójával.