A házipénztár megadóztatása mellett más adójogszabály-módosítás ellen is tiltakoztak szakmai szervezetek, és több esetben fordultak az Alkotmánybírósághoz. Vitatták például az elvárt adó intézményét, az eva-kulcs megemelését, illetve a dupla minimálbér utáni járulékfizetés bevezetését.
Volt olyan szakszervezet, amely az egészségügyi és a munkavállalói járulék emelése miatt fordult a testülethez. A Magyar Bankszövetség az 5 százalékos különadó eltörlését, a Levegő Munkacsoport pedig a teljes adótörvény-csomag megsemmisítését várja az Alkotmánybíróságtól.
Esélyes még a banki különadó és az elvárt adó
Szakértők szerint a házipénztár megadóztatása után legnagyobb eséllyel a banki különadóról, és az elvárt adóról mondhatja ki a bíróság, hogy alkotmányellenesek. Elvérezhet azonban az eva kulcsának 15-ről 25 százalékra emelése is, mivel a törvény nem adott elegendő időt az adózóknak a felkészülésre.
Nem valószínű azonban, hogy alkotmányellenesnek bizonyul az adókulcsok, járulékterhek emelése, vagy a dupla minimálbér utáni járulékfizetés bevezetése.
Ez utóbbinál a VOSZ a kollektív bűnösség elvének alkalmazásával vádolta a törvényalkotót, és emiatt fordult bírósághoz. Adószakértők szerint azonban a jogalkotó kivédte a lehetséges támadásokat azzal, hogy ha a munkáltató bizonyítani tudja az alacsonyabb jövedelmet, akkor mentesül a megemelt járulék fizetése alól.
Még nem tudni, mikorra lesz döntés
Azt, hogy az Alkotmánybíróság mikor hoz döntést a többi adójogszabályokkal kapcsolatos beadványról, egyelőre nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogy pontosan mennyi bevételkiesést jelent majd az államnak, ha más törvénymódosítások sem állják ki az alkotmányosság próbáját.
Becslések szerint azonban akár több tízmilliárd forint is kieshet abból a 300 milliárdos plusz bevételből, amit a kormány a jogszabály-módosításoktól remél.
Nem használt a sokkoló a késes tinédzser ellen, agyonlőtték