A köztársasági elnök beszéde elején hangsúlyozta: a parlament őszi ülésszakának nyitánya nem a politikai szezon kezdete, mert "az már korábban meglehetősen zaklatottan elkezdődött és a folytatás sem látszik nyugodtnak".

Sólyom László szerint az őszi szezonban lehet meghozni a hosszú távra ható döntéseket, mert a következő évadokra már rávetül a közelgő választások árnyéka.

Az államfő hangsúlyozta: nagyon rosszak a mutatók, a lakosság bizalma alapvetően megrendült a politikában, melyet indulatok osztanak meg.

Nem magyar sajátosság

Több európai ország is volt már hasonló állapotban - emlékeztetett Sólyom László, aki Írország, Finnország, és Spanyolország példájára.

"De ez azzal kezdődött, hogy a pártok néhány stratégiai kérdésben megegyeztek és azt követték kormányon és ellenzékben egyaránt" - mondta a köztársasági elnök.

"A példákat másolni nem lehet, de a lényeget tekintve más lehetőséget nem látok" - szögezte le Sólyom László, hozzátéve: "szeretném tudatosítani, hogy most is vannak közös alapok".Káros az alkotmányos alapjogok megkérdőjelezése

Az államfő kijelentette, hogy demokratikus kultúra nem lehetséges alkotmányos alapjogok nélkül, ezért nagyon károsnak nevezte ezek megkérdőjelezését, mint ahogy azokat a kijelentéseket is, amelyek szerint a rendszerváltáskor született, alapjogokról szóló törvények felett eljárt az idő.

Sólyom László hangsúlyozta: mérhetetlenül romboló az alapok megkérdőjelezése. Mint mondta, ezért nem reagált tavaly azokra a kezdeményezésekre, amelyek az alkotmányozást tűzték célul.

Ezeket akkor is károsnak tartotta, amikor az Országgyűlés házbizottsága úgy döntött, hogy a kezdeményezők a házelnöknek előadhatják érveiket.

Szélsőjobboldali kijelentés volt a 23 millió románnal való fenyegetés

A kijelentéseket nem aszerint kell értékelni, hogy milyen jelvény alatt teszik azokat - mondta, hozzátéve: "a 23 millió románnal fenyegetés tipikus szélsőjobboldali kijelentés volt".

Sólyom László szerint az ország nemzetközi jó hírét szolgálta az SZDSZ parlamenti frakcióvezetőjének azon kijelentése, amely szerint Magyarországon nincs fasizmus és nincs fasiszta veszély sem.Társadalmi probléma a radikalizmus

A köztársasági elnök szerint Magyarországon a radikális jobboldal van jelen, pártokkal, mozgalmakkal és szervezett akciókkal, a rendszerváltás óta. Hasonló a helyzet a mintának tekintett európai demokratikus államokban.

Ezt a jelenséget társadalmi problémaként kell kezelni, együtt a nemcsak a jobboldalon meglévő intoleranciával - hangsúlyozta Sólyom László, aki szerint viszont újdonság a fiatalok bekapcsolódása és sajátosság a cigányellenesség.

"A legrosszabb a helyzet akkor volt, amikor a MIÉP 1998-2002 között bekerült a parlamentbe" - mondta az államfő, emlékeztetve ugyanakkor, hogy a párt a legutóbbi választáson a Jobbikkal közösen a szavazatok alig 2 százalékát érte el.

A köztársasági elnök szerint megkerülhetetlen a kérdés: mit visel el a jogállam? Az alapvető politikai szabadságok fenntartása érdekében mit kell elviselni abból, ami a jogállam alapelveivel ellentétes?

Az alapjogok csorbítatlansága megéri a keserves tűrést

Sok országban masíroznak szélsőségesek, sőt, van ahol szörnyű bűncselekményeket követtek el, de mégsem kételkedik senki ezen országok demokratikus jellegében és fel sem merül, hogy ez a helyzet megváltozhatna - mondta Sólyom László.

Az államfő szerint mindez azért lehet így, mert ezekben az országokban az alkotmányos alapok szilárdak és nagy a támogatottságuk. A hatóságok pedig úgy döntenek, hogy az alapjogok csorbítatlansága megéri a keserves tűrést is - tette hozzá.

Káros a veszély eltúlzása

Sólyom László ugyanakkor leszögezte: ez nem azt jelenti, hogy mindezt politikai, erkölcsi téren el kellene viselni. "Politikai pártok indíttatására sosem szólaltam meg, cselekedtem és nem is fogok" - jelentette ki az államfő.

A köztársasági elnök leszögezte: a radikális jobboldaltól való félelem kapcsán a veszély eltúlzását és a félelem növelését károsnak tartja és elítéli. "Az államfő meghallja azok hangját, akik valóban félnek" - tette hozzá Sólyom László.

4

Felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt áldozatainak emlékezése az önazonosságuk része, és ha ezt megértené a magyar társadalom, akkor nem viccelődne vele. Ezért mindenkit arra kért, hogy jelképének ne az Árpád-sávos zászlót használja az, aki ellenzékiségét akarja képviselni. "Gondoljanak arra, hogy ezzel milyen érzéseket keltenek másokban".

Sólyom László elmondta azt is, hogy a kormány a többi mellett a véleménynyilvánítási, valamint a gyülekezési jog korlátozására készül. Hangsúlyozta: a radikális jobboldalt nem az alapjogok szűkítésével kell visszaszorítani, így ugyanis mindannyiunk joga csorbul.

Az államfő emlékeztetett arra, a rendszerváltás idején sokat kellett harcolni azért, hogy ne tiltsák meg a parlament előtti tüntetéseket. Kifogásolta, hogy bár a demonstrációkat nem engedélyezték, tanévnyitók és sportversenyek színhelye volt a Kossuth tér.

Elmondta azt is, hogy bár a köztársasági elnök székhelye, a Sándor palota és környezete a semlegesség szimbóluma és a diplomácia színhelye, és mindenkit arra kér, hogy ezt ne használják politikai akciójuk hátteréül, ennek ellenére vitatkozni fog a rendőrséggel, hogy még jelképesen se tegyenek kordont a palota köré. "Én nem fogok a téren megyei zsákban futó versenyt rendezni" - jelentette ki Sólyom László.

A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy nem szabad a tüntetőket összemosni a szélsőségesekkel. Mint mondta, ha a demonstrálókat is radikálisoknak titulálják, akkor később nem lehet a radikálisok ellen fellépni. Ha pedig a tüntetőket összemossák a fasisztákkal, akkor jogaik gyakorlását sértik.

Elmondta azonban, hogy az alkotmányosság nem tűri az erőszakot, és a jogállam próbája, hogy hogyan dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly ősszel történteket.

Megrendítően súlyos jogsértések

Kijelentette: "a rendőrök megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el", ennek ellenére igen kevés ügy kerül a bíróság elé, mivel a rendőröket nehéz azonosítani, a rendőrség pedig nem együttműködő.

"Az elkövetők több mint 80 százaléka büntetlenül marad, és sok ismert vezető felelőssége is tisztázatlan. És mi marad a végén: a kitüntetések" - emelte ki Sólyom László.

A köztársasági elnök beszédét azzal zárta: reméli, hogy a tavaly történtek egyedi esetek voltak, és az idén már nem ismétlődnek meg.