eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Leleményes és törekvő a magyar, de nem szereti az idegeneket

Merőben másnak látják magukat a magyarok, mint amilyennek mások tartják őket - derül ki a Figyelőben megjelent több tíz oldalas összeállításból. Martin József Péter, a lap főszerkesztője példaként említette, hogy magunkat vendégszerető népnek gondoljuk, ám a felmérés szerint a magyar nép jelentős része idegengyűlölő. Hozzátette: hatalmas az ellentmondás a remekül működő mikro- és a rossz makrogazdaság között.

Mit tartalmaz a Figyelőben megjelent összeállítás?

Először készült alapvetően tényközpontú összeállítás a magyar a gazdaságról és a társadalomról, és ennek a sztereotípiák kérdése az egyik legfontosabb eleme. Eltérő az önképünk és a tükörképünk, vagyis másként vélekednek rólunk, mint ahogy mi gondolkodunk magunkról. Jó példa erre, hogy hajlamosok vagyunk magunkat vendégszerető népként beállítani, azonban a felmérés szerint a magyar nép jelentős része idegengyűlölő.

A külföldiek mit gondolnak rólunk?

A minket talán legjobban ismerő Ausztria összetartó nemzetnek tartja a magyart. Az osztrákok és a magyarok is leleményes és törekvő népnek látják a magyart, ám ez az ügyeskedő jelzőt is magában foglalja.

Megkérdeztek szakembereket is a témában, ők mennyire tartják reálisnak ezt a képet?

Csaba László például úgy fogalmazott, ha van egy magyar barátod, nincs szükség ellenségre. A közgazdász ezt prekapitalista értékrendnek nevezi, és azt mondja, hogy a magyarokban van egy erős érvényesülési vágy, ami nem mindig szalonképes eszközökkel társul.Mit jelez a gazdaságról készített összeállítás?

Nagy ellentmondás mutatkozik a mikro- és a makrogazdaság között. A mikrogazdaság kifejezetten jól működik, ezzel szemben elveszítettük egykori régiós első helyünket a makrogazdaság terén. Egy mutatót, a GDP-növekedést kivéve az utolsó helyre zuhantunk a térségben valamennyi szempont szerint. A foglalkoztatottsági adatok is rendkívül gyengék Magyarországon. Nagyon kevés ember adójából él a társadalom többsége, és ha ez a trend folytatódik, akkor 2050-re a teljes népesség alig egyharmada lesz foglalkoztatott.

Mi a helyzet a megtakarításokkal?

Tradicionálisan a magyar lakosság nem takarít meg sokat. Az elmúlt éveket fogyasztásközpontúság jellemezte, így kevesebbet takarítottak meg az emberek.

Az összeállítás a fizetésekkel is foglalkozik, amely során azt vizsgálták, hogy kinek mennyit kell dolgoznia egy évben egymillió forintért. Mit tapasztaltak?

Egy miniszternek február 6-ig, egy vezető színésznek április közepéig, egy tanítónak az év közel feléig, míg egy bolti eladónak egész évben dolgoznia kell, hogy egymillió forintot keressen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×