Átfogó vizsgálat zajlott Magyarországon az új koronavírus terjedéséről a KSH és négy orvosegyetem összefogásából. A részletes eredmények közlésére szerda délelőtt, a Semmelweis Napon került sor a Semmelweis Egyetemen.
"Mind a 10 600 résztvevő eredményeit egyenként ellenőrizni kellett, 12 ezer kérdőívet is át kellett tekinteni, az eredmények pedig megjelennek egy amerikai szakfolyóiratban ezen a napon" - fogalmazott a tájékoztatón Merkely Béla, a felsőoktatási intézmény rektora.
Felidézte, április végén vált biztossá, hogy az idejében meghozott korlátozó intézkedéseknek volt főként köszönhető, hogy a járvány lecsendesedett, és május elején elkezdhető volt az "újranyitás", a felméréssel pedig objektív keresztmetszetet tudtak adni a fertőzésről.
Mag Kornélia a felmérés "lelkéről" beszélt. A KSH matematikus alelnöke elmondta, minél nagyobb létszámú mintára volt szükség, hogy országos mellett regionális és korosztályra is vetíthető adatokhoz is jussanak a járvány terjedéséről.
Azt vették figyelembe, hogy ki hol él életvitelszerűen.
"A 14 éves és az idősebb népesség volt az, amelyet vizsgáltunk, magánházakban élőket,
489 település került bele,
illetve Budapestről minden kerület" - ecsetelte. "A felvétel önkéntes volt, de erősen kértük, hogy mindenki vegyen részt benne. Számoltunk valamekkora elutasítással" - utalt arra, hogy 17 787 személyt jelöltek ki, ebből jött össze a 12 337-es résztvevőszám (10 575 a tesztek száma volt). 5500 körül volt azon személyek száma, akik visszautasították a vizsgálatot vagy nem érték el őket - elhunytak, nem ott élnek, ahová be vannak jelentve.
Az egyetemek részéről több mint 1200 munkatárs vett részt a folyamatban, és több száz önkéntes - mondta Mag Kornélia. "Aki élt és mozgott, segített, a háziorvosok és a helyi közigazgatásban dolgozók is segítették a munkánkat" - húzta alá.
Május 16-án fejezték be a szűrést - vette vissza a szót Merkely Béla rektor; akkor az addigi hivatalos országos számok szerint a fertőzöttek táborában dominált a közép-magyarországi régió.
"Három fertőzöttet találtunk, ebből kettő kórházban feküdt"
- mondta.
"A legvalószínűbb, hogy a vizsgálat ideje alatt Magyarországon 2421 koronavírus-fertőzött volt, 10 ezer főre vetítve 2,9-3" - húzta alá.
Tízezer, Magyarországon élő lakos közül 68 lehetett eddig pozitív addig
- a reprezentatív minta szerint.
Berényi Ervin (Debreceni Egyetem) elmondása szerint fantasztikus logisztikát igényelt minden zsákfaluba is eljutni a felmérés során. Felhívta a figyelmet arra is, hogy sokan azért nem válaszoltak arra a kérdésre a felmérés során, hogy találkoztak-e karanténkötelezett személlyel, hogy nehogy kiderüljön, hogy ők is fertőzöttek lehetnek.
A nyári szabadságolások során - mint jelezte - most nagyon meg kell gondolni, hogy ki hová megy, mert a környező országokban emelkednek a napi esetszámok.
Még azt is elmondta, a H-UNCOVER vizsgálatban résztvevők a Balaton-Északi-középhegység vonaltól északra voltak a legnagyobb arányban.
Sebestyén Andor (Pécsi Tudományegyetem) ezeket az adatokat részletezve elmondta, Veszprém, Nógrád, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében voltak a legtöbben, akik kíváncsiak voltak arra, fertőzöttek voltak-e már.
Rámutatott, adataik 95 százalékos biztosságúak, ez alapján
Budapesten például legfeljebb 0-25 fő lehetett éppen koronavírusos a tesztelési időszakban 10 ezer főre vetítve.
Továbbá 29-151 fő lehetett átfertőződött a fővárosban, ami azt jelenti, hogy a járvány kitörése óta ennyien eshettek át az új koronavírus okozta fertőzésen - ez országosan a legmagasabb szám.
A tájékoztatón elhangzott még, hogy az átfertőzöttséget jelentősen befolyásolhatta az életkor, de ebben sincs homogenitás az országban területileg.
Kiderült, az ország nyugati felében inkább a fiatalok, a keletiben inkább az idősek lehettek átfertőzöttek. A nyugati tájakon inkább férfiak, a keletieken inkább a nők fertőződtek, de összességében nemileg nincs eltérés az ismertetett statisztikák szerint.
65 év fölött 10 ezer főre 85 fertőzött jutott Magyarországon - derült ki még.
Merkely Béla elmondta még:
a dohányzás nem befolyásolta a fertőzések előfordulását, ugyanígy a testtömeg sem,
de vannak olyan társbetegségek, amelyeknél tendenciaszerű az előfordulás, szívbetegségekről, vese- és májbetegségekről van szó - fogalmazott.
Mivel azonban olyan alacsony volt a fertőzöttek száma, erről bővebb, releváns számadatokat nem lehet mondani.
Még egy érdekes dolgot kiemelt még:
az ízlés- és szaglászavar teljesen koronavírus-specifikus tünet.
Összefoglalóan elmondta, ez volt az első országos, reprezentatív szűrés. 50 nappal a korlátozó intézkedések megkezdése után végezték, 16 napon keresztül, ennek előzetes eredményei alapozták meg az újranyitást. Lefelé induló görbénél kezdték a vizsgálatot, ezért nagy biztonsággal jelenthették ki, nyáron nyugodtabb időszak jön, azonban nem szabad elfelejteni, hogy
behurcolt esetek bármikor okozhatnak járványfellángolásokat.
Példaként említette: Romániában és Ukrajnában az április helyzetet láthatjuk most, de Bulgária sem közöl biztató adatokat. Erről részletesen az Infostart ITT írt. További kockázattal jár majd az őszi lehűlés és a fiatalok közösségbe menése ősszel, például az oktatás újraindulása.
A vizsgálat második fázisát csak akkor végzik el ősszel, ha remélni lehet tőle újabb adatokat. Szerinte erre végül sor fog kerülni.
Merkely Béla végül megköszönte mindazoknak, akik a "maradj otthon!" időszak alatt kimozdultak azért, hogy a H-UNCOVER vizsgálat eredményességéhez hozzájáruljanak.
Kérdésre válaszolva a rektor még elmondta, a 25 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet a vírus nem szereti, ezért javasolható, hogy a légkondicionált helyiségeket kinti 33-34 fokban csak 25-26 fokra hűtsék le, ezzel is sokat lehet tenni a járvány terjedésének megakadályozásáért.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!