- Németország fordulatot vett Gáza ügyében, és Izrael erre biztatja a többi államot is
- Egyre nagyobb feszültséget okoz Izraelben az ultraortodoxok sorkatonaság alóli felmentése
- Benjamin Netanjahu kegyelmet kér, de nem ismeri el bűnösségét
- Kis-Benedek József: nagyon feszültté vált a helyzet Ciszjordániában, az új izraeli hadművelet olaj a tűzre
- Palesztinbarát tüntetők betörtek a La Stampa napilap szerkesztőségébe
- Menesztések kezdődtek Izraelben a hadseregen belül
- Csicsmann László a gázai helyzetről: ez nem tűzszünet, de nem is háború – bármikor fellángolhatnak a harcok
A gázai tűzszünet a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett béketerv keretében október 10-én lépett hatályba. Lefektették benne, hogy Izrael kapja vissza az élő és a halott túszokat, cserébe pedig meghatározott számú palesztin foglyot és halottat szolgáltat ki a Hamásznak, illetve visszavonul egy bizonyos területre.
Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta: Izrael jelenleg a Gázai övezet területének legalább 50 százalékát uralja, és eddig 20 élő és 28 halott túszt kapott vissza, ezzel pedig úgy véli, a legfőbb követelések teljesültek.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Friedrich Merz német kancellár múlt heti, jeruzsálemi látogatásakor jelentette be, hogy életbe léphet a béketerv második fázisa, amelynek középpontjában a Hamász lefegyverzése és a nemzetközi stabilizációs erő létrehozása, letelepítése áll. A szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte: a Hamász nem oszlatta fel magát, nem adta le a fegyvereit, és nem vonult el a térségből, sőt szerinte még meg is erősödött a palesztin iszlamista szervezet az utóbbi időben. Ugyanakkor a mostani erejét nem lehet összehasonlítani a korábbi években tapasztaltakkal, ugyanis az izraeli hadsereg jelentősen meggyengítette a Hamászt. Ezzel együtt Novák Attila szerint
még mindig van a szervezetnek olyan mozgástere, ahol tud tevékenykedni.
Az NKE tudományos főmunkatársa emlékeztetett, hogy az első szakaszban mindkét fél megsértette a tűzszünetet, ezért ezt alapul véve szerinte teljesen bizonytalan, hogy mi várható a második fázisban. Azt gondolja, sok minden függ majd Donald Trump állhatatosságától, valamint az arab országok és Törökország közvetítői szerepétől. Az eddigi reakciók alapján nagyon úgy tűnik, hogy a Hamász nem fogadja el a lefegyverezését, hanem ellenáll, amíg csak tud, így Novák Attila további konfliktusokra számít.
A tervek szerint amerikai katonák által vezetett stabilizációs erő települ majd Gázába, amivel az lesz a legfőbb cél, hogy mérséklődjenek a helyi összecsapások, de a szakértő jelenleg nem tartja valószínűnek, hogy megszüntethetők lennének a konfliktusok. Az amerikai bázist a gázai határ közelében építik ki, de pillanatnyilag nagyon sok még a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a nyugati katonák mit tudnak elérni a térségben. Novák Attila úgy fogalmazott, a tűzszünet első szakaszára kitűzott célokat „viszonylag könnyen lehetett teljesíteni”, a következő fázissal kapcsolatban viszont elég sok a kérdőjel.
Az NKE tudományos főmunkatársa szerint az egész tűzszüneti megállapodás „nem fog bezuhanni, de nem jön létre az, amit eredetileg elterveztek”.
Korábban arról volt szó, hogy a harmadik szakaszban már elkezdődhet Gáza újjáépítése, továbbá az említett nemzetközi stabilizációs erő egységei kiképzik a palesztin rendőröket, más hatóságokat. Ígéretet tettek a felek arra is, hogy új önkormányzati rendszer épül ki a térségben, konkrét időpontot vagy határidőt azonban nem jelöltek ki, így semmi sem sürgeti a folyamatokat.
Novák Attila szerint az is fontos lenne, hogy maguk a gázaiak kapjanak olyan jövőképet, ami nem a terrorizmushoz köti őket. Az övezetet teljesen átitatta a Hamász jelenléte és tevékenysége, a leváláshoz pedig a szakértő megítélése szerint önmagában a fegyverek kivonása nem elegendő, hanem a társadalomnak is meg kell változnia, ami egy hosszabb távú oktatási folyamatot feltételez.
(A nyitóképen: a Jahalom (Gyémánt) nevű különleges katonai egység tagjai alagút feltárását végzik a Gázai övezet déli csücskében levő, Egyiptommal határos Rafah palesztin város as-Sabura negyedében 2025. december 8-án, az izraeli hadsereg és az övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet között érvényben levő tűzszünet idején.)