Az előző ciklushoz képest néggyel több, 20 bizottsággal folytatja munkáját az új parlament, a testületek közül 14-et a Tisza mint kormánypárt, négyet a Fidesz, egyet-egyet a KDNP és a Mi Hazánk elnököl. Hétfőn tizenhárom bizottság tartott meghallgatást.
A magyar külpolitikát nem pártérdek vagy egy harmadik ország érdeke vezérli majd, hanem a szuverén Magyarország érdeke – fogalmazott Orbán Anita külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt, hozzátéve: jelenleg Magyarország egyik legsürgetőbb nemzeti ügye az uniós pénzek hazahozatala. Az európai ügyek bizottsága előtt többek között kiemelte, hogy a magyar külpolitika első feladata a bizalom helyreállítása, visszaépítjük Magyarország tekintélyét az EU-ban és a NATO-ban is. Orbán Anita szólt arról is, hogy Magyarország a béke pártján áll, nem fog belesodródni az ukrajnai háborúba, és nem fog katonákat, fegyvereket küldeni Ukrajnába. A nemzetbiztonsági bizottságának ülésén azt is elárulhat, hogy a Külügyminisztérium felügyelete alá kerül az Információs Hivatal.
Olyan intézményi környezet kialakítására tett ígéretet a belügyminiszter-jelölt hétfői, nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatásán, amelyben a szakemberek politikai nyomás nélkül, törvényesen, professzionálisan és kiszámítható keretek között dolgozhatnak. Pósfai Gábor kinevezés előtti meghallgatásán kijelentette: nem rendőrminiszter szeretne lenni, és nem akar nyomozásokat irányítani. Az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottsága előtt pedig – többek között – közölte, hogy a Belügyminisztérium előtt álló legfontosabb feladat egy működőképes intézményi kultúra helyreállítása, valamint kiemelt célként szólt a jogállami működés helyreállításáról.
A Tisza-kormány a béke kormánya, nem küldünk katonát az ukrán-orosz háborúba, nem küldünk fegyvert és nem állítjuk vissza a hadkötelezettséget – fogalmazott Ruszin-Szendi Romulusz kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt. A honvédelmi miniszteri poszt várományosa szerint „szövetségeseink bizalmát tettekkel tudjuk helyreállítani, bizonyítanunk kell, hogy Magyarország szuverén ország, de a szövetségesei bízhatnak benne politikailag is.” A nemzetbiztonsági bizottság előtt arról is beszélt, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy az előző kormány olyan cégekhez szervezte ki a védelmiipart, amelyekben nem NATO-tagországok is befektetők, tulajdonosok. Hozzátette: felülvizsgálják ezeket a privatizációkat, és mindent meg fognak tenni azért, hogy az állami tulajdont visszaszerezzék ezekben a cégekben.
A választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részének módosítását, valamint a nemzetiségi oktatás támogatását ígérte Tarr Zoltán kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt hétfőn. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa a magyarságpolitikai bizottság előtt hangsúlyozta: a Tisza-kormány egyik alapvető célja és küldetése, hogy egyeztessen a határon túli és diaszpóra közösségek politikai vezetőivel, tagjaival, a civilek képviselőivel. Mint mondta, rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt.
Egy olyan minisztériumot szeretnék építeni, amely képes Magyarországot a 21. század második felébe átrepíteni – hangsúlyozta Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt az Országgyűlés digitalizációs és technológiai bizottságának ülésén. Rengeteg állami nyilvántartás létezik, melyek nem működnek egymással összehangoltan – mondta, hozzátéve: az informatikai közbeszerzések keretrendszerén több mint háromezer milliárd forint folyt keresztül az elmúlt időszakban, ezek óriási korrupcióval terhelt, rosszul elköltött pénzek voltak. Az oktatási bizottság előtti meghallgatásán kiemelte: jó oktatás nélkül nincsen jó és sikeres állam, hozzátéve, hogy tárcájának a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés és az innováció területein is nagyon sok tennivalója lesz.
Alapvetően más szemléletet, mérhető és transzparens ellátást, az alapellátás, a köztestületek újbóli megerősítését és évente 500 milliárd forint pluszforrást ígért többek között az egészségügyben az ágazat kijelölt vezetője az Országgyűlés egészségügyi bizottságában hétfőn. Hegedűs Zsolt expozéjában értékelve a magyar egészségügy helyzetét, azt mondta, „a magyar egészségügy nagyon beteg”, bizalmi válság tapasztalható az ágazatban, a rendszer kettészakadt, és a szakma sincs döntési helyzetben. Mint mondta, több tízezer szakdolgozó és több ezer háziorvos hiányzik az ellátásból, ami nagy betegbiztonsági kockázat.
Szeptemberben állhat fel az új országos környezetvédelmi hatóság, amelynek feladata lesz az ipari vállalatok, köztük az akkumulátorgyártók ellenőrzése, a Tisza-kormány alatt Európa legszigorúbb szankcióit, legnagyobb bírságait alkalmazzák majd a szennyezőkkel szemben – mondta Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelölt a bizottsági meghallgatásán. Egyebek mellett az is kiemelte, hogy szemléletváltozásra van szükség a nemzeti parkoknál, és az erdészeteknél, meg kell szüntetni a hazai erdőgazdálkodás ipari szemléletét.
Az első 100 nap kormányfeladatának a legfontosabb szerződések, konstrukciók átnézését nevezte Kapitány István parlamenti bizottsági meghallgatásán, külön megemlítve a Paks 2 beruházást. A gazdasági és energetikai miniszterjelölt kiemelte: Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait, és megmarad a rezsicsökkentés a lakosságnak. Kitért arra is, hogy szerinte a folyamatosság elve alapján kell az árrésstopokat felülvizsgálni, de ennek még nincs itt az ideje. A különadók megmaradnak a jelenlegi formájukban – sorolta Kapitány István, akinek a tervei alapján a szociális tűzifakeretet megdupláznák, és csökkentenék a tűzifa forgalmi adóját. Az is jelezte, lesz külön turisztikai államtitkárság.
Az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai kérdés, küldetés és egyúttal komoly felelősség, hiszen 9,5 millió ember élelmiszerbiztonságát határozza meg Magyarországon – mondta kinevezés előtti meghallgatásán Bóna Szabolcs az Országgyűlés agrár- és élelmiszergazdasági bizottsága előtt. Az agrár- és élelmiszergazdasági miniszterjelölt azt is hangsúlyozta, hogy a magyar termékek arányát nem csak a kereskedelmi láncokban, a közvetlen értékesítésben és a közétkeztetésben is növelni kell. Kérdésekre válaszolva a miniszterjelölt kijelentette, hogy a magyar föld nemzeti kincs, amit magyar kézben kell tartani, megakadályozva a külföldi tulajdonszerzést gazdasági társaságokon keresztül, a földtörvényt egyéni érdekek nem írhatják felül.
A közlekedéspolitikában jelentős feladatok tornyosulnak Magyarország előtt – fogalmazott Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottságának ülésén. Közölte, a munkát a szembesítéssel kell kezdeni, mert sok olyan kérdés van, amelyekben nem lehet tisztán látni. A múlt aktáit megnyitják, átnézik a helyzetet, és feladat lesz a szabálytalanságok feltárása a hatóságokkal együttműködve. Megfogalmazása szerint a budapestiek nem fogják tapasztalni a korábbi büntetőpolitikát. Kijelentette, a vasútrombolás korát le kell zárni, át kell lépni a vasútfejlesztés időszakába. Hozzátette: átnézik a bezárt vasútvonalakat.
Szükség van a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára és 21. századi követelményekhez igazítására – mondta Lannert Judit az Országgyűlés oktatási bizottságában tartott meghallgatásán. Nyitott, korszerű és nemzetközileg versenyképes tanulási rendszert kívánnak építeni, amely révén Magyarország ismét látható, kezdeményező szereplővé válhat nemzetközi szinten – tette hozzá az oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt, aki azt is bejelentette, hogy tartalomfejlesztés területére külön miniszteri biztost neveznek majd ki. Mint mondta, céljuk egy gyermekközpontú, adatvezérelt és partnerségen alapuló oktatáspolitika megvalósítása.
A Tisza-kormányban 16 miniszter lesz. A meghallgatások kedden is folytatódnak a parlamenti bizottságokban, amelyek a jelölt kinevezésének támogatásáról nyílt szavazással határoznak.