Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 11. vasárnap Brigitta
Német katona a NATO Patriot rakétavédelmi rendszerének bemutatóján a szlovákiai Szliácson lévő légitámaszponton 2022. május 10-én. A holland-német rakétavédelmi erők 2022 tavaszán telepítették a Patriot rendszert a NATO keleti erőinek erősítésére Oroszország ukrajnai katonai invázióját követően. A NATO többnemzetiségű rakétavédelmi munkacsoportja 240 német és 130 holland katonával tevékenykedik a támaszponton.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Szlovákia nemet mond a közös európai hadseregre

„Szlovákia támogatja a NATO európai pillérének megerősítését, de a közös európai hadsereget nem” – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök, aki azt is közölte, hogy kerekasztal-beszélgetést szervez a koalíció és az ellenzék részvételével a következő hetekben a védelmi kiadások esetleges emeléséről.

Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök kiemelte, a júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt világossá kell tenni, hogy Szlovákia hogyan áll a védelmi kiadások növelésének kérdéséhez. A közrádió műsorában az államfő elmondta, semmi sincs lezárva, és komoly vitákra van kilátás, de Szlovákia állampolgárainak egyelőre nem kell aggódniuk amiatt, hogy az ország beleegyezett volna az extrém kiadásokba.

„Számomra és a kormány számára kulcsfontosságú lesz az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonalának megőrzése” – mondta Peter Pellegrini, aki mindenekelőtt tudni szeretné, hogy a védelmi kiadásokba beleszámítanak-e például a hidak felújításával vagy egy katonai kórház megépítésével kapcsolatos költségek.

Szlovákia álláspontja egyértelműsítése érdekében a következő NATO-csúcson a lehető legszélesebb konszenzusról kíván beszámolni. Ezért egy kerekasztal-beszélgetést hív össze a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban az államfő. A következő hetekben koalíciós és ellenzéki politikusokat fogad majd az elnöki palotában.

A szlovák elnök úgy gondolja,

az ukrajnai háború mindenkit kizökkentett az örökké tartó béke illúziójából.

Peter Pellegrini meg van győződve róla, hogy a szlovákiai és az európai fegyveres erők a békeidőkre építettek, és nem tudnának reagálni egy veszélyre, bármilyen irányból is jöjjön.

Helyesnek tartja, hogy a kezdeti megbeszéléseket az ukrajnai békéről Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök folytatja. Mint mondta, az Európai Unió majd akkor kapcsolódik be a béketárgyalásokba, amikor a biztonsági garanciákról lesz szó. Ugyanakkor szerinte Szlovákia nem támogatja, hogy békefenntartó misszió keretében katonákat küldjenek Ukrajnába. A közös európai hadsereg létrehozásával kapcsolatos kérdésre válaszolva pedig azt mondta, Szlovákia nem érdekelt egy ilyen hadsereg létrehozásában.

Szankciók

Ami a szankciókat illeti Szlovákiának először meg kell vizsgálnia, milyen hatással lesz a 16. szankciós csomag a saját gazdaságára. Ugyanakkor fel kell tenni a kérdést: ha tűzszünet jön létre Moszkva és Kijev között, ki lesz az első, aki javaslatot tesz a szankciók eltörlésére. Szankciókat bevezetni ugyanis szerinte könnyebb, mint enyhíteni rajtuk vagy eltörölni azokat.

Peter Pellegrini hozzátette, hogy ha az Európai Unió megosztott marad, és nem tudja tartani a lépést, akkor komoly problémákkal kell szembenéznie. Véleménye szerint az EU-n belül fel kellene hagyni az országok megosztásával, és olyan témákat kell találni, amelyekben az államok egyetérthetnek – például a terrorizmus elleni küzdelem vagy az illegális migráció.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Harminchat évvel a német újraegyesítés után sok keletnémet még mindig másodrendű állampolgárnak érzi magát, és ez az elégedetlenség a szeptemberi tartományi választásokon az AfD és a Die Linke sikerében is megmutatkozott. A volt NDK területén azonban a bérek az 1991-es, nyugatnémet szinthez mért 50 százalékról mára mintegy 85 százalékra emelkedtek. A keletnémetek vásárlóereje ráadásul a legtöbb uniós tagállam polgárainál, sőt egyes francia, svéd és dán térségek lakóinál is nagyobb, a lengyelekét és a csehekét 25–40, Kelet-Magyarország lakóiét pedig akár 50 százalékkal haladja meg. Mi áll a keletnémet felzárkózás mögött? És miért nem érzik a kedvező hatásokat az emberek?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×