Az 1918-as spanyolnáthajárvány világszerte mintegy 50 millió ember életét követelte. A Harvard Egyetem kutatói most azt állítják, hogy az elvileg magasabb színvonalú egészségügyi ellátás ellenére 2007-ben 62 millió halálos áldozata lehetne egy világméretű járványnak.
A szakemberek szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben azok a szegény országok vannak, melyeknél a HIV és a malária tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
Évszázadonként három-négy alkalommal pusztít világméretű halálos influenzajárvány. Egyes tudósok úgy vélik: küszöbön állhat egy új járvány, amit a madárinfluenza idézhet elő.
Bár a H5N1 vírusnak eddig összesen 258 halálos áldozata volt, a tudósok attól tartanak, hogy a vírus bármikor mutálódhat és villámgyorsan elterjedhet az emberek között, halálos járványt okozva.
A legszegényebb országok a legkilátástalanabb helyzetben
Christopher Murray professzor és csapata megvizsgálta az 1918-as nagy spanyolnátha járványt. Az akkori halálozási arányokat kivetítve a 2004-es népesedési adatokra azt állapították meg, hogy hasonló járványban 51-81 millió ember veszítené életét.
A halálesetek 96 százaléka a legszegényebb országokban következne be, ahol nagy a túlnépesedés és korlátozott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.
Egy brit szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy egy esetleges járvány tragikus következményeit csak azzal lehetne enyhíteni, ha a legkiszolgáltatottabb népcsoportokat időben ellátnák megfelelő mennyiségű vakcinával és antibiotikummal.
Neil Ferguson ugyanakkor úgy vélte, hogy valószínűleg sokkal pragmatikusabb lenne olyan egészségügyi intézkedésekre összpontosítani, mint iskolák bezárása, otthoni karanténok és a maszkok viselése. Bár kérdéses, hogy ezek megfelelő mértékben képesek lennének-e lassítani a járvány pusztítását.
Tragédia a Balatonnál, a nemzetközi sajtó is beszámolt róla