A kárenyhítési rendszer tavaly novemberben állt fel. Ha minden gazda bekapcsolódott volna, akkor az alapban jelenleg 10 milliárd forint lenne.
Ehelyett csak 6 százalékuk lépett be, így mindössze 300 millió forint van a kasszában - mondta a szaktárca államtitkára. Akik innen várnak támogatást egy esetleges káresemény után, azoknak hektáronként 1-3 ezer forintot kell befizetniük.
Az agrártárca államtitkára szerint ez a tavalyi mezőgazdasági bevételek alapján nem jelentett volna gondot.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója viszont arra mutatott rá, hogy egy gyümölcstermelőnek hektáronként 3.000 forintot kellene befizetnie, de ha kár éri, akkor mindössze 6.000 forint kárpótlást kap.
Budai Gyula szerint vagy az Európai Unió időjárási károk esetére elkülönített szolidaritási alapjából, vagy az ehhez hasonló nemzeti alapból kellene kárpótolni a gazdákat.
Sőt, mint mondta, a kárenyhítés nem lenne probléma, ha a kormány azt a 25 millió forintot fordítaná erre a célra, amelyet a gabonaintervenciós alapból vont ki.
Gőgös Zoltán államtitkár az InfoRádióban elmondta, hogy az Európai Unió csak akkor kárpótolja a gazdákat, ha a káresemény nemcsak egy országot, hanem nagyobb területeket érint.
Mivel fagykár "szerencsére" Lengyelországot is érte, aszály pedig Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot is sújtotta, ezért elképzelhető, hogy kisegíti a magyar gazdákat az unió.
Hangsúlyozta azonban, hogy a hazai termelőknek be kellene látniuk: csak akkor számíthatnak segítségre, ha maguk is hozzájárulnak a kárenyhítéshez.