- Sokkoló ukrán fenyegetést kapott a magyar teniszezőnő és családja
- Kis-Benedek József: katonai támadás nem, de más ukrán akciók elképzelhetők Magyarország ellen
- Sorra reagáltak a magyar ellenzék vezetői Volodimir Zelenszkij fenyegetésére
- Robert Fico az ukrán elnök kijelentései után szolidaritását fejezte ki Orbán Viktor felé
- Ukrán külügyminiszter: a magyar hatóságok túszul ejtettek hét ukrán banki alkalmazottat
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy kijevi kormányülés után arról beszélt: reméli, hogy az Európai Unióban „egy személy” nem fogja blokkolni a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amelyből Ukrajna fegyvereket vásárolna. Hozzátette: ha mégis megtörténne, akkor „megadják ennek az embernek a címét a mi fiainknak, hogy felhívják, és a saját nyelvükön beszéljenek vele”.
A kijelentést sokan úgy értelmezték, hogy az ukrán elnök Orbán Viktorra utalt, mivel a Barátság-olajvezeték leállását a magyar kormány a választási folyamatba való beavatkozásként értékeli és az olajszállítás felújításáig akadályozza az említett hitelcsomag uniós elfogadását. Zelenszkij annak tudatában tette a kijelentését, hogy Ukrajnában évek óta működik egy rendkívül ellentmondásos politikai nyomásgyakorlásra és megfélemlítésre is alkalmas internetes adatbázis,
a Mirotvorec – amelynek neve ironikus, mivel béketeremtőt jelent.
Ez egy olyan nyilvános lista, amelyet az üzemeltetők „Ukrajna ellenségei és a kollaboránsok adatbázisaként” írnak le. Az oldalt 2014-ben hozták létre, nem sokkal azután, hogy Oroszország bekebelezte a Krím-félszigetet és kitört a kelet-ukrajnai háború. A projekt mögött hivatalosan egy ukrán civil szervezet áll, de a egykori és jelenlegi biztonsági szolgálati tisztviselők, valamint az ukrán belügyminisztériummal kapcsolatban álló aktivistákhoz kötik.
Újságírók, politikusok, külföldi megfigyelők, sőt nyugati közéleti szereplők is szerepelnek rajta, van, amikor a teljes név, fénykép, lakcím, telefonszám vagy más személyes adat is megjelenik. A kritikusok szerint
ez klasszikus „doxxing”: vagyis személyes adatok szándékos nyilvánosságra hozatala azzal a céllal, hogy az érintettet zaklassák vagy megfélemlítsék.
2015-ben például a listán szerepelt Olesz Buzina, Moszkva-párti ukrán újságíró és közíró is, akit Kijevben lőttek le ismeretlen támadók. Az ő neve és lakcíme röviddel a gyilkosság előtt került fel az adatbázisba. Ugyanebben az évben meggyilkolták a szintén listázott Oleg Kalasnyikov volt ukrán parlamenti képviselőt is, akit a Nyugaton „Moszkva-pártiként” leírt Janukovics volt elnök szövetségesének tartottak.
A Mirotvorec listáján szerepel Roger Waters, a Pink Floyd rockzenekar volt kulcsembere, Gianni Infantino FIFA-elnök, Steven Seagal és Gérard Depardieu, színészek, valamint Lula da Silva brazil elnök és Orbán Viktor mellett Robert Fico szlovák kormányfő is.
Zelenszkij nevet nem említett, és nem fenyegetett a cím nyilvánosságra hozatalával sem, azaz nem vétett az adatvédelemi szabályok ellen. Ha megtette volna – miközben országa az EU-ba igyekszik és ezt több szövetségese támogatja –, akkor az Európai Unió legtöbb országában jogsértőnek számító tettet követett volna el.
A doxxing számos tagállamban külön bűncselekményként szerepel, vagy a zaklatás, a személyes adatokkal való visszaélés, illetve az online fenyegetés kategóriájába tartozik.
Németországban például akár három év szabadságvesztéssel is büntethető, ha valaki más személyes adatait rosszindulatúan közzéteszi, és ezzel veszélybe sodorja az érintettet. Franciaországban a magánélet megsértése és a személyes adatok terjesztése egy év börtönt és 45 ezer eurós pénzbírságot is maga után vonhat. Olaszországban és Spanyolországban szintén súlyos pénzbüntetések és akár több éves szabadságvesztés járhat az ilyen cselekményekért.
Az Európai Unió adatvédelmi szabályozása, a GDPR különösen szigorúan kezeli a személyes adatok nyilvános terjesztését, és az érintettek jogainak megsértése komoly szankciókat vonhat maga után.