„Valósítsuk meg a brexitet október 31-én. Nemcsak a lehetőségek miatt, hogy saját és jobb szabályozást építsünk ki, nemcsak azért, mert a késlekedés értelmetlen és sok pénzbe kerül, hanem azért is, mert új pozitív partnerséget akarunk az EU-val” – vezette fel a konzervatív pártkonferencián az uniós kilépés szabályozott módjáról szóló tervét Boris Johnson. „Nem vagyunk Európa-ellenes párt vagy ország, én szeretem Európát” – harsogta hallgatósága szórványos tapsától kísérve Johnson.
A brit miniszterelnök elképzelése egyfajta „hibrid” szabályozásra épül:
- Nagy-Britannia feladja az EU-val fenntartott vámuniót, hogy önállóan alakíthassa külkereskedelmét,
- de Észak-Írország és az EU-tag Ír Köztársaság között szabadon áramolhatnak az áruk
- úgy, hogy az egész szigeten érvényben maradnak az élelmiszerre, mezőgazdasági termékekre és az összes más árura vonatkozó uniós szabványok,
- miközben a vámolást nem a határon végzik.
Mivel Észak-Írországra más rendelkezések vonatkoznának, mint Nagy-Britannia maradék részére, a regionális északír parlament négy évvel a kilépés után dönthetne, hogy melyik szabályozást akarja.
A leginkább érintett Írország miniszterelnöke,
Leo Varadkar egy szerdai telefonhívásban azt mondta Johnsonnak, hogy a jogi szöveg „nem teljesíti mindenben a korábban elfogadott ír határgarancia célkitűzéseit”.
Patrick O'Donovan ír pénzügyi államtitkár az RTE rádiónak nyilatkozva azt mondta: tárgyalási alapnak, de nem egy megállapodás alapjául szolgáló javaslatnak tekinti az ír kormány Boris Johnson kezdeményezését. "A mi szemszögünkből ez nem egy megállapodásnak az alapja, de bizonyosan alapja a további tárgyalásoknak" - mondta. Úgy fogalmazott, hogy Johnson javaslatában vannak üdvözlendő dolgok, de vannak olyanok is, amelyekkel Dublin vitatkozna.
Brüsszelben viszont – nyilvánosan – nem volt egyértelműen elutasító a reakció.
„Haladás történt, de őszintén, sok még a tennivaló, hogy teljesítsük az ír határgarancia három célját” – mondta Michel Barnier, az EU főtárgyalója. „Ezek: a gyakorlatilag
nem létező határ, egységes ír gazdaság és a közös piac, azaz a fogyasztók és vállalkozások védelme
az EU-n belül. (...) Folyatjuk a munkát az alku érdekében, az alku elvetése soha nem lesz az európai álláspont. Az alkunak azonban teljesíteni kell az ír backstop három említett célját” – mondta az uniós képviselő.
A brit média a kérdéshez való hozzállás alapján teljesen eltérő módon értelmezte a reakciót. Az uniópárti liberális The Guardian szerint „Barnier a kulisszák mögött megsemmisítő bírálattal illette a tervet és csapdának nevezte azt. Az EU nem vállalta a britek által „alagútnak” nevezett javasolt titkos tárgyalásokat sem. A The Guardian forrásaira utalva azt írta, hogy az Európai Parlament brexitcsoportja ellenzi Johnson elképzeléseit, „nincsenek meg benne az Írországnak kellő biztosítékok” Guy Verhofstadt, a csoport vezetője szerint.
Barnier testbeszéde a Sky Newsnak adott interjúban ugyanakkor korántsem tűnt elutasítónak, és ezért a brexitpárti brit Daily Express című lap azt írta, hogy a terv „nagy benyomást tett rá” és hogy „csak három dolgot kell rendbetenni”, kiemelve, hogy Barnier folytatni akarja a tárgyalásokat.
A kérdés most az, hogy a kulisszák mögött Brüsszel és a tagállamok megpróbálják-e rávenni Írországot, hogy engedjen, és ha ez megtörténik, lesz-e elég idő a hónap közepi uniós csúcsig az alku megkötésére.
Ha nem, akkor jöhet a brit törvény által előírt brexithatáridő-hosszabbítás. Erre viszont a brit kormány azt mondja: valamilyen módon, de figyelmen kívül hagyja és alku hiányában is kilépteti az országot október 31-én az EU-ból.