- Egyre kétségesebb a német nagykoalíció életben maradása
- Feledy Botond: ez jó kezdet, de szükség lesz a hídépítésre az EB-vel
- Orbán Viktor: fontos győzelmet arattunk
- Peter Pellegrini: új lendületet kaphat az unió
- Ursula von der Leyen jóváhagyására kérte Donald Tusk az Európai Parlamentet
- Viharos reakciók is voltak Ursula von der Leyen jelölése után
Ursula von der Leyen az alsó-szászországi miniszterelnök lánya, nagyon jó iskolákba járt Belgiumban. Franciául és angolul kiválóan beszél, férje egy tudós ember - mondta el a francia-német alku eredményeképp az Európai Bizottság vezetésére fő esélyessé előlépett politikusnőről az InfoRádióban Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
Ismert, az Európai Tanács - vagyis az unió tagállamainak állam- és kormányfőiből álló testület - a német politikusnőt javasolja az Európai Parlamentnek arra, hogy megválassza az EU csúcsvezetőjévé, vagyis az Európai Bizottság élére.
"Francia és angol nyelvtudásával messze kimagaslik a berlini politikai vezetők közül. Azt kell mondani, hogy most mint a védelmi minisztérium vezetőjének, igen sok problémája van. Legutóbb a
tárcája nagy mennyiségű megbízást adott ki külsős emberek számára, és ezt sokan felhasználták a miniszterasszony ellen, ami miatt a pozíciója meggyengült.
Ugyanakkor a nemzetközi elfogadottsága, különösen NATO-területen, igen pozitív, ebben pedig a neveltetése és a nyelvtudása nagy szerepet játszik" - mondta Kiss J. László. Hozzátette: francia részről nagyot lendített támogatásán a nyelvtudás.
Arra a kérdésre, hogy Ursula von der Leyen miként került a képbe, azt mondta: az alkalmas jelölt olyan személy, aki nem megosztani, hanem egyesíteni jön Európát. "Ő családügyi miniszter volt, onnan érkezett a honvédelmi tárcához, ahol a nemzetközi ismertsége NATO-körökben nagyon pozitívan alakult, elfogadottá vált. Egy olyan szereplő, aki az európai nagypolitikában eddig nem hallatta a hangját. Ez most nem hátrány, hanem inkább előny" - mondta Kiss J. László.
Merkel, Orbán, Macron, spanyolok, osztrákok
A megállapodás ügyében sajtótájékoztatót tartott Angela Merkel német kancellár is, aki üdvözölte az egyezséget, belpolitikai okokból azonban tartózkodott a szavazáson; a berlini kormányszövetség egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tett így a szavazáskor.
Rámutatott ugyanakkor, hogy
megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább "tisztességes megoldást" találni a listavezetők számára, azonban ez nem sikerült.
Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be.
A magyar köztévében már Orbán Viktor is nyilatkozott a vezetőről, akit hétgyermekes anya lévén sokkal jobbnak nevezett, mint a csúcsjelölti rendszerrel együtt elbukott Frans Timmermanst és Manfred Webert.
Emmanuel Macron francia elnök szerint pozitív fejlemény, hogy meg tudtak állapodni az érdekeltek. Emmanuel Macron sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a tető alá hozott kompromisszum egy "mély francia-német egyezség gyümölcse", a cél annak biztosítása, hogy Európa ne legyen megosztott. Méltatta a jelölteket, köztük az Európai Bizottság elnöki tisztségére megnevezett Ursula von der Leyent és Christine Lagarde-ot, aki az Európai Központi Bank vezetője lesz a tervek szerint.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő "rendkívül kiegyensúlyozottnak" nevezte a csomagot, és elmondta, biztosították afelől, hogy szociáldemokrata politikus kapja majd a gazdasági és pénzügyi tárcát a bizottságban. Brigitte Bierlein ügyvezető osztrák kancellár üdvözölte az eredményt, és történelmi lépésnek nevezte, hogy a brüsszeli testületnek női elnöke lesz.