Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Ez a folyamat durván befolyásolhatja a magyarországi autógyárak jövőjét

Infostart
2019. május 13. 10:58
Német sajtóértesülések szerint rendkívül nehéz időszak áll a német autógyártók előtt, ki kell igazítaniuk a kilátásokról szóló elképzeléseiket, és ennek a magyarországi üzemek lehetnek az első áldozatai.

A Portfolio szemlézi a Handelsblatt cikkét, amely a német BMW és Daimler autógyártók előtt álló rendkívül nehéz időszakot és annak várható következményeit vázolja fel, ezek pedig a lap szerint érintik a kecskeméti gyáregységet és a Debrecenbe tervezett üzemet is.

A cikk emlékeztet a BMW egymilliárd eurós debreceni nagyberuházásának tavaly nyári bejelentésére, és arra, hogy idén várható az alapkőletétel, ugyanakkor a cikk úgy tudja, hogy intenzív tárgyalások folynak a háttérben a debreceni üze felépítésének jövőjéről, mert tavaly ősz óta a piacok a vártnál rosszabbul teljesítenek.

A Handelsblatt emlékeztet arra, hogy a német prémium autógyártók nagy terveket szövögettek, főleg Magyarországon, így az Audi Győrben, a Mercedes Kecskeméten, tavaly óta pedig a BMW Debrecenben. A Mercedes szintén tavaly nyáron jelentette be, hogy egy második üzem felépítését tervezi, ám a társaság legutóbbi üzleti jelentéséből kiderült, hogy a személygépkocsik esetében a profitmarzs 9 százalékról 6 százalékra eset.

Miközben a BMW értékeli a helyzetet a Mercedes már döntött:

a lap információi szerint a Daimler vezetői megállították a kecskeméti gyár bővítését, a második üzem üzembe helyezését legalább egy évvel elhalasztották.

A cikk idézi a társaság HR-igazgatóját, aki egy interjúban arról beszélt, hogy minden erejükkel a cég hatékonyságának növelésén dolgoznak, átnézik a stratégiát, a portfóliót, a folyamatokat és a szolgáltatásokat. Az igazgató kizárta ugyan az általános létszámstop lehetőségét, elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos területekre már most nem vesznek fel új embert.

A német autógyártók hivatalosan nem kívánták kommentálni a Handelsblatt információit. Az új termelési egységek esetleges elhalasztása azonban a cikk szerint azt jelzi, hogy több mint egy évtizeden át tartó bővülés után az amerikai és az európai piacok is telítődtek.