Rishi Sunak brit miniszterelnök egy éve tartó kormányzása nagy részét csendes tűzoltással töltötte azután, hogy ideológiától vezérelt elődje, Liz Truss majdnem bedöntötte a fontot és milliók számára drágította meg a lakáshiteleket.
Ennek ellenére Sunak mégis kettős nyomás alá került: egyrészt pártja keménymagja „puha konzervatívnak” tartja, másrészt a jövőre várható választások előtt még mindig fenyegető előnyben van az ellenzéki Munkáspárt.
Mindezzel a háttérben lépett fel Rishi Sunak a brexit legújabb bajnokaként. A manchesteri tory pártkongresszuson elmondott szerdai beszédében azzal dicsekedett, hogy
a brit gazdaság gyorsabban növekszik, mint bármely más nagy európai országé – és hogy ez nem a brexit ellenére, hanem annak köszönhetően történik.
A brexit által biztosított szabadság máris versenyképesebbé teszi az Egyesült Királyságot, felszabadítja a vállalkozásokat és lehetővé tette, hogy első európai országként csatlakozzon a transzatlanti–csendes-óceáni kereskedelmi blokkhoz – mondta.
Nem ez volt azonban beszédének fő mondandója és a „hurrá optimista” üzenetet aláássa néhány makacs tény. Például, hogy a kereskedelmi blokkban való részvétel 10 év után is körülbelül csak a GDP kevesebb, mint évi 1 század százalékával bővíti majd a brit gazdaságot. Közben az igazán nagy dobás, az Egyesült Államokkal való szabadkereskedelmi szerződés még mindig késik és valószínűleg a Biden-kormányzat alatt nincs is rá remény.
A jövőre életbe lépő, az európai importra vonatkozó határellenőrzési lépések pedig körülbelül évi 390 millió euróval terhelik majd meg a brit gazdaságot.
A brexittel kapcsolatos megjegyzésekkel Rishi Sunak inkább nagy riválisa, a Munkáspárt vezére, Sir Keir Starmer vitorlájából akarja kifogni a szelet, akit a toryk azzal vádolnak, hogy kis léptekkel közelítve Brüsszelhez, vissza akarja léptetni a szigetországot az Unióba – bár ő ezt határozottan kizárta. Sunak számára fontos ott ütni Starmert, ahol tudja, mert a konferencia előtti felmérések szerint
a Munkáspárt 19 százalékkal előzi meg népszerűségben a konzervatívokat a jövőre várható választások előtt.
A brit kormányfő a brexit felemlegetésével és azzal a szöveggel, hogy hisz benne: Nagy-Britannia „új történetet tud írni, mert az EU-kilépéssel a változásra szavazott” – láthatóan fellelkesítette a pártkonferencia küldötteit.
Közben viszont – egy szarkasztikus brit kifejezéssel élve – „sikerült kiragadnia a kudarcot a győzelem fogai közül”, amikor bejelentette: leállítja a tervezett észak-déli gyorsvasút Birmingham és Manchester közötti ágát és helyette a pénzt a regionális közlekedésbe pumpálja. A lépést hevesen bírálta két elődje – Liz Truss és David Cameron.
A döntés azért is kínos, mert Nagy-Britannia a vasút őshazája, miközben Európában akár tizedannyi pénzből lehet nagy sebességű vasutakat építeni és ráadásul gyorsabban, míg a brit projektek rendre többszörösükre drágulnak menet közben.