Az ENSZ-főtitkár után is kémkedett az Egyesült Államok

Miközben dagad a botrány az titkos amerikai katonai elemzések kiszivárogtatása körül, azaz, hogy mennyire banális okból oszthatta meg az anyagokat a fiatal alkalmazott, egyre-másra derülnek ki, hogy kik után kémkedett Washington.

Nem csak szövetségesek, de az ENSZ főtitkára után is. Az anyagok szerint azért figyelték meg Antonio Guterrest, mert túl engedékenynek tartották Moszkvával szemben, miután az megtámadta Ukrajnát.

Moszkvában ezt valószínűleg másként látják: Guterres elment az ukrajnai Bucsa városába és visszafogottan, de háborús bűnöket emlegetett, ami szembemegy a Kreml narratívájával, miszerint az ukránok odaszállították a halottakat.

Mint a kiszivárgott anyagokból kiderült, Washingtont az zavarta, hogy az ENSZ-főtitkár „meg akarta menteni” az ukrán–orosz Fekete-tengeri gabonaszállítási alkut és ezért hajlandó volt „figyelembe venni az orosz érdekeket”. „Guterres elő akarta segíteni, hogy Oroszország exportálni tudjon, még akkor is, ha ehhez szankciók alatt álló személyekkel vagy cégekkel kellett együttműködni” – állt az anyagban.

Az ENSZ-főtitkár és Recep Tayyip Erdogan török elnök voltak azok, akik közvetítettek a kérdésben, hogy el lehessen kerülni a globális élelmezési válságot, de legalábbis azt, hogy a szegényebb országok létfontosságú gabona nélkül maradjanak.

Egy másik dokumentumban megfogalmazódik egy olyan súlyos amerikai értékelés is, hogy Guterres „aláásta a szélesebb körű törekvéseket, hogy Moszkvát elszámoltassák ukrajnai akcióiért”. Egy február közepén született feljegyzés szerint pedig az ENSZ-főnök nemtetszését fejezte ki Ursula von der Leyen EU-bizottsági elnöknek, amiért az EU fokozni akarta az Ukrajna számára történő fegyver- és lőszergyártást.

Maga Guterres szóvivője révén válaszolt a vádakra: „az ENSZ élén eltöltött hosszú idő miatt nincs meglepve, hogy emberek kémkednek utána és lehallgatják.

Ami meglepő, az az információval való visszaélés, akár inkompetencia, amivel az ilyen privát beszélgetéseket elferdítik és nyilvánosságra hozzák”

– fogalmazott Stephan Dujarric az al-Dzsazírának.

Korábban egy vezető ENSZ-tisztviselő azt mondta a BBC-nek: a világszervezet fő célja, hogy enyhítse az ukrajnai háborúnak a világ legszegényebb lakosaira gyakorolt hatását. „Ez azt jelenti, hogy mindent meg kell tenni, hogy csökkentsük az élelmiszerek árát, hogy biztosítsuk az olyan országok műtrágyával való ellátását, amelyek a legjobban rászorulnak”.

Az ebben szerepet játszó gabonaszállítási alkut időről időre meg kell hosszabbítani. Moszkva szerdán jelezte, hogy május 18. után ennek nem jók az esélyei, mert „akadályokat gördítenek az orosz export elé”.