Lassan három éve szavaztatták meg a briteket arról, hogy akarnak-e az Európai Unióban maradni. Az eredmény megosztotta az országot, és bár mindössze kevesebb, mint 4 százalékkal a brexitpártiak győztek, a parlamentben is testet öltő nemzeti megosztottság miatt eddig nem sikerült megvalósítani a kilépést.
Theresa May miniszterelnök, akinek sokat bírált és az unióval kötött válási egyezményét már háromszor leszavazták a parlamentben, most ismét próbálkozik.
A június 3-i héten a törvényhozók elé kerül a törvényjavaslat a kilépési egyezményről,
hogy a július közepi parlamenti szünetre le lehessen vezényelni a brexitet. Az időzítés azért is pikáns mert azon a héten érkezik hivatalos nagy-britanniai látogatásra a szigetországban ellentmondásosan megítélt Donald Trump. Az amerikai elnökről ismert, hogy a brexit híve, de nem nagyon szeret elmerülni a részletekben. Kérdés, hogy egy esetleges szabadszájú Twitter-bejegyzése vagy interjúja befolyásolni tudja-e majd a szövetséges ország megosztott törvényhozóit.
May a héten tárgyalt Jeremy Corbynnal, az ellenzéki Munkáspárt vezérével, aki maga is brexitpárti, és bizonyos engedmények fejében átsegítené a válási egyezményt a parlamenten. A fő feltétel a Nagy-Britannia és az EU közötti örökös vámunió lenne, amit sem a keményvonalas brexitpártiak, sem valószínűleg a szabadkereskedelmet általában korlátozó, de ebben az esetben a totális brit szuverenitás híveként fellépő Trump nem fogad el.
Előfordulhat, hogy nem is kell véleményt mondania, mivel a konzervatív kormány és a Munkáspárt már egy hónapja nyűglődik, hogy valamilyen alkut találjon, és a legutóbbi munkáspárti követelés, hogy az esetleges egyezményt vigyék népszavazásra, pontot tehet a tárgyalásokra.
Corbyn csapata nem éppen bizakodóan azt mondta: nem nagyon hisznek a kormány vállalásaiban, amikor a Konzervatív Párt tagjai – köztük miniszterek – arról beszélnek, hogy le akarják váltani a miniszterelnöküket.
May brexitpolitikájának egyik eleme, hogy közölte:
ha a parlament elfogadja a válási egyezményt, akkor lemond.
Pártja lázadói azonban vérszemet kaptak, és előbb akarják lemondatni, majd később dönteni a brexit mikéntjéről.
A huzavona miatt polarizálódtak az álláspontok a brit politikában: az egyik nagy tábor inkább bármiféle egyezmény nélkül, a hirtelen gazdasági és politikai sokkot hozó azonnali kilépést akarja, a másik pedig leállítaná a folyamatot. Közéjük szorultak a rendezett kilépést akaró centristák – ilyen May is –, de épp ennek a véleménynek nem sikerült elég támogatót szerezni a törvényhozásban.
A csütörtöki európai parlamenti választások miatt a konzervatívoknak közben ismét fejfájást okoz a radikális Nigel Farage Brexit Pártja, amely valószínűleg megalázó vereséget mér a torykra és a Labourre is, ezért a megosztott kormánypártban sokan elkezdték pedzegetni, hogy szövetségre kellene lépni vele – ez azonban azt jelentené, hogy toryk nyíltan a kemény brexit mellett tették le a garast.