Bolton: baj lesz, ha bántják Venezuelában az amerikai diplomatákat

Az olajban gazdag, de a gazdasági félremenedzselés – és sokak szerint az ideológiai irányítás – miatt elszegényedett Venezuela akár újabb nemzetközi válsággóc lehet, ahol a különböző szövetségi rendszerek és ideológiák csapnak össze.

Miközben a marxista gyökerű Nicolas Maduro nem hajlandó feladni elnökségét – a hétvégén a tévében salsázva és dobolva próbálta mutatni, hogy a nép rettenthetetlen képviselője –, az Egyesült Államok azt próbálja értésére adni, hogy sok mindenre hajlandó, hogy eltávolítsa a hatalomból.

Azt követően, hogy a Trump-kormányzat illegitimnek minősítette, Maduro megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és 3 napot az összes amerikai diplomatának a távozásra.

John Bolton keményvonalas fehérházi tanácsadó erre most figyelmeztette: ne merje fenyegetni őket, mert az „jelentős választ von maga után”. Bolton a diplomaták helyzetét összekapcsolta az ellenzéki kézben lévő Nemzetgyűlés vagy a magát átmeneti – és Washington által elismert – elnöknek nyilvánító Juan Guaidó helyzetével és azt mondta: az ellenük történő lépések is fenyegetik a jogállamiságot és a demokrácia helyreállítását követelte. Bolton emellett bírálta Kubát Maduro támogatásáért.

Maduro nagy ígéretet tett

Miközben 3 millió elszegényedett venezuelai érkezett migránsként a szomszédos országokba, Madurót továbbra is támogatják a chavisták – elődje, a baloldali „Bolivári forradalmat” megindító Hugo Chavez, városi és vidéki szegényekből kikerülő hívei, akik szerint korábban diszkriminálták őket. Felmérések szerint táboruk jelentősen visszaesett, de 2017-ben még körülbelül a lakosság egyharmadát tették ki.

A Chavismo néven emlegetett ideológiát azonban kikezdte a nyomor, a valuta, a bolivár szinte teljes értékvesztése, a demokratikus jogok korlátozása és a korrupciós botrányok – utóbbiakat Maduro is elismerte és a „Bolivári forradalom” megtisztítását ígérte.

Három táborra osztotta a világot Venezuela

A külvilág viszont úgy érzi: eljött a rezsimváltás ideje. Washington „alternatív elnökéhez” csatlakozott Izrael és Ausztrália, miközben az EU felszólította Madurót: írjon ki új választásokat, vagy Brüsszel is legitim államfőnek ismeri el ellenfelét. Az elnöki palota ura azonban ez elutasította.

Maduro hétfőn hosszú interjút adott a CNN török változatának, a CNN Türknek és azt mondta: Joan Guaidó „megsért minden lehetséges törvényt, beleértve az alkotmányt is”.

Az Egyesült Államok és Kanada mellett azonban tucatnyi latin-amerikai ország ismeri el elnöknek a parlamenti főnököt és nevezi diktátornak Nicolas Madurót. Az Egyesült Államokkal több geopolitikai fronton szembenéző Oroszország maradt Maduro kevés támogatójának egyike, de

Moszkvában tagadták a vádat, hogy egy privát biztonsági cég zsoldosait küldték volna Venezuelába, hogy biztosítsák testi épségét.

Maduro mellett még Kína, Kuba, Bolívia és Törökország állt ki. Az elnök azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államok „gazdasági világháborút” folytat országa ellen, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig „kétségbeesett és tele van gyűlölettel”. Pompeo előzőleg az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt mondta: eljött az idő, hogy az országok eldöntsék, kinek az oldalán állnak.

Maduro Trumpról pedig azt jegyezte meg: „gyűlöl bennünket és leterhelik a belső problémái”. Az amerikai diplomaták távozására adott – és vasárnap lejárt határidőt – közben egy hónapra hosszabbították meg.