Amíg Amerika elnököt választ, bármikor robbanhat a bomba a nagyvilágban – Demkó Attila az Arénában

November 5-én tartják a következő amerikai elnökválasztást, és ekkor döntenek majd a képviselőház 435 székéről, 34 szenátusi pozíciójáról, illetve 13 államban a kormányzó személyéről is. Június elejéig valamennyi államban előválasztásokat rendeznek, majd nyáron következnek az országos jelölő konvenciók. Utóbbit a republikánusok július 15. és 18. között tartják a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban, míg a demokraták augusztus 19. és 22. között Chicagóban véglegesítik elnökjelöltjüket.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Iowa államban már túl is vannak a republikánus párti előválasztáson, ahol Donald Trump elsöprő győzelmet aratott: 50 százalék feletti eredményt ért el. A második helyen Ron DeSantis floridai kormányzó végzett, megelőzve Nikki Haley korábbi dél-karolinai kormányzót. Az előválasztás a demokrata választók számára is megkezdődött Iowában, de hétfőn még csak választókerületi gyűléseket tartottak, jelöltekre nem lehetett szavazni. Az állam regisztrált demokrata szavazói az általuk preferált elnökjelöltre levélben adhatják le voksaikat egészen március elejéig.

Demkó Attila az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy Joe Biden jelenlegi demokrata elnök kihívója a republikánus oldalon elődje, Donald Trump lesz, de megjegyezte azt is, hogy váratlan fordulatok még adódhatnak.

A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője hozzátette: a mostani közvélemény-kutatási adatok szerint kiszámíthatatlan, hogy mi lenne a végeredménye a Biden–Trump „meccs újrajátszásának”, most 44 százalékponton áll Donald Trump, míg a jelenlegi elnök 43-on. Mint fogalmazott, november még „rettenetesen messze van”, addig sok minden megtörténhet.

Beelőzheti-e a korábbi first lady Joe Bident?

A biztonságpolitikai szakértő felvetette: még azt sem lehet kizárni, hogy végül Michelle Obama lesz a demokraták elnökjelöltje. Joe Biden ugyanis 81 éves, és ha a népszerűségi mutatók is úgy alakulnak, lehet, hogy „azt mondja, fáradt, idős vagyok, jöjjön valaki más!” Demkó Attila szerint Barack Obama korábbi amerikai elnök felesége

egy fiatalos, dinamikus jelölt lenne, aki mégiscsak „bejáratott névnek számít”.

Mint mondta, a progresszívok az utóbbi időben folyamatosan nagy nyomás alatt tartják a Fehér Házat, ami miatt Joe Biden pillanatnyilag „nincs könnyű helyzetben”. Az elégedetlen baloldali amerikai politikai szereplők főként Biden gázai politikáját bírálják, sokkal karakteresebb, erőteljesebb fellépést várnának el tőle.

Demkó Attila szerint ebben a helyzetben Michelle Obama „csodálatos” jelölt lehetne az elégedetlen baloldaliak számára, de kérdés, hogy vállalná-e a megmérettetést. Ő hozná magával az Obama nevet és Barack Obama szellemiségét, ráadásul utóbbi politikus mind a mai napig nagy befolyással rendelkezik a Demokrata Párton belül. „Michelle Obama nő, fekete, tehát a progresszív értékeknek is rendkívüli módon megfelel” – jegyezte meg a szakértő.

Utóbbi megállapítások igazak Kamala Harris alelnökre is, de az ő munkáját sok kritika érte az elmúlt ciklusban, és Demkó Attila meglátása szerint a saját pártján belül sem örvend nagy népszerűségnek, mert „megsértett mindenkit, akit csak lehetett”. Hozzátette: a demokraták számára nagy könnyebbséget jelent, hogy Michelle Obamát „nem is kellene felépíteni”, ő volt a first lady, csak a kampányra koncentrálhatna, ha megkapná a bizalmat és a felhatalmazást. Ráadásul egyre többször szólal fel fontos politikai kérdésekben, és

nemrég azt nyilatkozta, hogy nagy aggodalommal töltené el, ha visszatérne az elnöki székbe Donald Trump.

Demkó Attila elmondta: az amerikai társadalom kettészakadt, a két szavazótábor, illetve a két párt „gyűlöli egymást”. A szakértő szerint nem történt csalás az előző elnökválasztáson, Donald Trump azonban vissza-visszatérően ezt hangoztatta, ami bogarat ültetett a szimpatizánsai, szavazói fülébe, így még inkább kiéleződtek az ellentétek a két nagy tábor között. Demkó Attila feltette a kérdést: mi történik akkor, ha Donald Trump megint úgy veszít idén novemberben, mint 2020 végén? Az akkori végeredmény a Capitolium ostromához vezetett, nehéz megmondani, hogy most milyen következményei lennének annak, ha Trump megint elbukna.

A szakértő felidézte, hogy a Black Lives Matter mozgalom és annak különböző megnyilvánulásai mekkora feszültségeket szültek az Egyesült Államokban, éppen emiatt nem mindegy, mit vált majd ki az emberekből a következő elnökválasztás eredménye. Mint fogalmazott, az Egyesült Államok meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi politikai színtéren, kulcstényező Tajvanon, Ukrajna támogatásában, valamint a Közel-Keleten is,

de mi történne akkor, ha a belviszályok miatt nem tudna figyelni ezekre a térségekre?

Főleg azt látva, hogy Demkó Attila szerint már a választási kampányban is „nagyon sok a robbanáspont”, így a következő hónapokban sem lesz képes minden eseményen rajta tartani az ellenőrzését az USA.

Valós-e a polgárháborús veszély az USA-ban?

Demkó Attila emlékeztetett, hogy Donald Trump ellen eljárások zajlanak a többi között a Capitolium épületénél történt 2021-es zavargások miatt, azzal vádolják, hogy zendülésben, lázadásban és a tömeg uszításában is érintett volt. A legfelsőbb bíróság február 8-án hallgatja meg a feleket, addig marad a bizonytalanság, tulajdonképpen az sem biztos, hogy Donald Trump elindulhat az elnökválasztáson.

A szakértő szerint jól látszik, hogy ez a folyamat Trump ellehetetlenítésére irányul, és felvetődik a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha emiatt bizonyos államokban nem kerülhet rá a neve a szavazólapokra. Demkó Attila nem tart attól, hogy polgárháború tör ki az Egyesült Államokban, de hozzátette: kizárni ezt sem lehet.

Mit lép most az új tajvani vezetés?

Közben múlt hétvégén elnökválasztást tartottak Tajvanon, amely a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) győzelmét hozta: az eddigi alelnök, Laj Csing-tö a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg. A megválasztott elnök ugyanakkor elismerte, hogy pártja elveszítette a többséget a szintén múlt szombaton tartott parlamenti választásokon, és együttműködést ígért ellenfeleivel.

Az új elnök egyértelműen a függetlenség irányába terelné Tajvant, valamint nyíltan az Egyesült Államok felé orientálódik, ami tovább szíthatja a feszültséget Kínával. Peking ugyanis jogilag a saját területének tekinti a szigetet, és vélhetően komolyan fellép az ellen, hogy Tajvan a szuverenitás útjára lépjen. A vita azon zajlik, hogy a terület a Kínai Köztársaságé (ami gyakorlatilag Tajvan szigete) vagy a Kínai Népköztársaságé. Peking egyértelműen fogalmaz: szerintük egyetlen Kína létezik, amelynek része Tajvan. Demkó Attila ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a világon mindenki szerint egy Kína van, ezt senki sem vonja kétségbe.

A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, bizonyos nyugati sajtótermékek „nagyon veszélyes játékot” űznek azzal, hogy idézőjelben írnak az újraegyesítésről, és történelmi magyarázatokkal levezetve arról értekeznek, hogy Tajvan valójában nem is tartozott soha Kína uralma alá, és „csak későn lett Kína része”. Demkó Attila elmondta:

de facto és de jure is igaz, hogy Tajvan Kínához tartozik, azon lehet vitatkozni, hogy a Kínai Köztársasághoz vagy a Kínai Népköztársasághoz, de más nem lehet a vita tárgya.

Arról is beszélt, hogy Peking a nemzetközi jog vonatkozó forrásait figyelembe véve és azzal megegyezően állítja, hogy ha elkerülhetetlenné válik a katonai akció Tajvanon, akkor kvázi saját maga ellen indítana támadást. Demkó Attila kifejtette: nem lehet összehasonlítani ezt a konfliktust az ukrajnai háborúval, Oroszország ugyanis a 2022 februárjában megindított agresszióval egyértelműen megszegte a nemzetközi jogot és azt az 1994-es vállalását is, amely szerint biztosítja Ukrajna határainak sérthetetlenségét. Ezzel szemben Kína sohasem tett semmilyen vállalást Tajvan határairól, ugyanis Peking szerint nem is létezik Tajvan és nincsenek semmilyen határok, amit Demkó Attila megállapítása szerint a világ legtöbb országa – így például Magyarország és az Egyesült Államok is – elfogad, csak néhány állam állítja azt, hogy a Kínai Köztársaság (vagyis a tajvani terület) Kína legitim képviselője, tehát kvázi függetlennek tekinthető a Kínai Népköztársaságtól.

„Csak a nyugati sajtóban sulykolják, hogy Tajvan mint de facto szuverén állam létezik, de ezt szinte senki sem ismeri el”

– fogalmazott a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.

Feszültséggóccá vált a Dél-kínai-tenger térsége

Mint mondta, az új tajvani elnök a szuverenitás kivívását stratégiai célként jelölte meg, ami várhatóan növelni fogja a feszültséget a térségben. Az ellentéteket még inkább kiélezi, hogy a Dél-kínai-tengert a Kínai Köztársaság ugyanúgy a magáénak követeli, mint a Kínai Népköztársaság. Fontos tudni, hogy Tajvannak is van támaszpontja ezen a területen. Tajvan pedig nem ismeri el a Fülöp-szigetek, Malajzia és Vietnám határait sem, továbbá a Kínai Népköztársasághoz hasonlóan Japánnal is vannak konfliktusai, ami jól mutatja, mennyire feszült a helyzet az egész térségben.

Demkó Attila úgy gondolja, minden apró történésre, fejleményre figyelni kell a Dél-kínai-tengeren, mert senki nem tudhatja, milyen hatása lesz.

Ha ugyanis adott esetben bekövetkezne valamilyen baleset vagy elrontott manőver, hadgyakorlat, nem lehet kizárni, hogy a kínaiak provokációnak minősítik azt.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnám, Malajzia, Brunei és Tajvan is a magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület feletti szuverenitását.

Az amerikaiak azt állítják – amiben Demkó Attila szerint nemzetközi jogi szempontból igazuk van –, hogy nemzetközi vizekről van szó, ahol szabadon lehet közlekedni hajókkal, Kína viszont ezt vitatja, és a közelmúltban is több olyan eset történt, amikor majdnem összeütköztek amerikai és kínai hadihajók.

Vlagyimir Putyin győztesnek adja el magát?

Nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Oroszországban is lesz elnökválasztás idén, és a biztonságpolitikai szakértő szerint a helyi média a kampány részeként valószínűleg úgy festi majd le az aktuális ukrajnai helyzetet, hogy az orosz fél „áll győzelemre”. Hozzátette: Oroszország feltehetően akkor sem tudott volna teljes győzelmet aratni Ukrajna felett, ha nem kap semmilyen nyugati támogatást a megtámadott ország.

Demkó Attila kijelentette: Oroszország önmagától nem tudja elérni a stratégiai céljait ebben a konfliktusban, „ahhoz nyugaton kellene történnie valaminek”, az ottani folyamatokra viszont nincs ráhatásuk az oroszoknak, így az amerikai belpolitika irányíthatja a szálakat. A szakértő úgy látja,

Oroszország „katonailag nem fog vereséget szenvedni”, a veszteségei azonban óriásiak – már most is.

Vlagyimir Putyin azonban a kampány alatt vélhetően a pozitívumokat teszi majd ki a kirakatba, és „el fogja tudni adni győzelemnek” a jelenlegi helyzetet, így például Mariupol „rohamütemben” megvalósuló felépítését is, mint ahogy számos videó kering az interneten, amelyen hálás gyermekek, családok mondanak köszönetet az elnöknek a „felszabadításért”. „Az orosz média meg fogja győzni a választókat arról, hogy Vlagyimir Putyin megcsinálta” – fejtegette a biztonságpolitikai szakértő.

Az ukrán nacionalizmus ereje

A nyugati nagyhatalmak célja az lehet, hogy Ukrajna megmaradjon pufferállamnak, mert így elmondhatnák, hogy mégsem Oroszország a szomszédjuk. Demkó Attila úgy véli, ha Ukrajna nem kapott volna segítséget, fegyvereket a nyugati országoktól, az oroszok akkor sem tudták volna átvenni a hatalmat egész Ukrajna felett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb nyugati liberális és progresszív elemző nem veszi számításba a nacionalizmus erejét, sőt nem is értik mi az. Márpedig Ukrajna nyugati részén nagyon erős nacionalista értékek szöktek szárba az elmúlt időszakban. „Ha nem kapnak egy töltényt se Nyugatról, akkor sem fogadta volna el Nyugat-Ukrajna az orosz uralmat.

Legfeljebb az ukrán hadsereg veszített volna, és kialakult volna egy gerillaháború, amit meg aztán Oroszország veszített volna el előbb-utóbb”

– magyarázta Demkó Attila.

Az ilyen gerillaháborúkat a mai világban rendkívül nehéz megnyerni, ugyanis minden eseményt rögzíteni lehet telefonon, ezek a felvételek pedig mindenhová eljutnak a világban, így nem lehet titokban falvakat megsemmisíteni. A szakértő szerint az oroszok egyszerűen nem tudják úgy „elnyomni” a Nyugat-Ukrajnában élő, nemzeti érzelmű embereket, hogy azok „egyik napról a másikra pro-oroszokká váljanak”. Ugyanakkor keleten és délen – például Odesszában – továbbra is nagy az oroszpártiság a társadalom körében, de 2022 februárja óta már ezeken a területeken sincsenek többségben az Oroszországgal szimpatizálók, a számuk folyamatosan csökkent az elmúlt két évben. Odesszában azonban élnek azért olyan lakosok is – Demkó Attilának is van ilyen ismerőse –, akik arról álmodoznak, „mikor jönnek már az oroszok”.