Szerbia és Koszovó vezetője politikailag profitál abból, ha konfliktus van – mondja a Balkán-szakértő

A Magyar Külügyi Intézet korábbi elemzésében az áll: álválságok vannak a Balkánon, amelyek messze vannak az eszkalációtól. Kérdés, kisvártatva mi történik? Megtámadják a KFOR-erőket Koszovóban. Németh Ferenc, az intézet Balkán-szakértője továbbra is fenntartja az elemzésben foglaltakat.

"A jelenlegi helyzet beleillik egy mintázatba: ha Belgrádnak vagy Pristinának, tehát a szemben álló feleknek, a szerbeknek vagy a koszovóiaknak nem tetszik a másik lépése, akkor

nagyon könnyű válsággócokat eszkalálniuk, és még könnyebb megoldaniuk,

ha van politikai akarat vagy megfelelő a nemzetközi nyomásgyakorlás" – fejtegette az InfoRádió Aréna című műsorában a térségi szakértő.

Megerősítette, a válságok megoldása akkor működik jól, ha kölcsönösen erősíti a két fővárosban hatalmon lévő politikai erőket.

"Itt nemcsak külpolitikai, regionális játszmákról beszélünk, hanem jelentős belpolitikai hozzáadott értéke is lehet annak, ha Vucic elnök Szerbiában vagy Kurti miniszterelnök Koszovóban meg tudja oldani az adott helyzetet."

A két ország vezetése közben stabilnak látszik, Koszovóban 2021 óta egypárti kormány van, ilyen Koszovó történetében korábban nem volt. A szakértő szerint a két politikai vezető egyformán nagy népszerűségnek örvend, lényeges kihívója egyiküknek sincs hazájában. Az egymáshoz való hozzáálláshoz kapcsolódik azonban a probléma forrása: Koszovó létét Szerbia máig nem ismeri el.

"Koszovó nemzetközi státusza rendezetlen, az országok fele elismeri, a másik nem. Ettől függetlenül nagyon érdekes, hogy néha úgy tűnik,

Vucic és Kurti nagyon jól profitál abból, ha nem rendezik a viszonyukat. Nemzetközi téren és otthon is"

– mutatott rá.

Hogy mennyi függ attól, hogy Koszovó állam-e vagy sem, arról azt mondta, nem csak Koszovó az egyetlen ország a világon, amely nem örvend teljes körű elismerésnek.

"Ilyen mondjuk Tajvan is. Nyilván a kontextus más, és a gazdasági fejlettség is eltér, de azért Tajvan, amelyet Kína nem ismer el, elég jól elvan a korlátozott elismertségi helyzetével. Nyilván a kapcsolatok rendezése Belgrád és Pristina között alapvetően Koszovó elismerésével kellene, hogy lezáruljon, ez garantálná annak az esélyét, hogy a különböző, erőszakossá váló epizódok, álválságok nem fognak a jövőben bekövetkezni" – mondta a szakértő, aki tehát Koszovó státuszát tekinti olyan kardinális kérdésnek, amely rendezése nélkül nem lehet "A-ból B-be lépni" az egész Balkánon.

Bosznia, Macedónia

Németh Ferenc szerint nagy hatása van akár Bosznia-Hercegovina, akár Észak-Macedónia helyzetére is annak, hogy mi történik Belgrád és Pristina között, vagy ami adott esetben "nem történik".

Koszovó Szerbia általi elismerése esetén – megítélése szerint – "új folyamatok indulnának" el Szarajevóban és Szkopjéban is.

"Észak-Macedóniában fennállna a veszélye annak, hogy az ottani albánság, amely a lakosság közel 30 százalékát kiadja, elkezdene egyfajta függetlenségi folyamatot gerjeszteni, vagy legalábbis ezek a politikai narratívák megnövekednének. Bosznia-Hercegovina esete sokkal érdekesebb, egyben sokkal komplikáltabb: az állam működésére lenne nagy hatással, különösen is a szerbek lakta országrészre."