Három szempontot érdemes szem előtt tartani, amikor a német CDU pénteki elnökválasztásának esélyeit elemezzük - vélekedett Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
"Azzal, hogy a CDU balra tolódott, helyet csinált egy másik pártnak, az Alternatíva Németországnak (AfD) formáció számára" - mondta a szakértő. "A másik szempont, hogy akit elnökké választanak, az egyben kancellárjelölt lesz, és kancellárrá is válhat. A harmadik mind a kettő előzővel összefügg:
sikerül-e a távozó Angela Merkelnek véghez vinnie azt a tervét, amely szerint rendezett utódlási folyamat megy végbe"
Felidézte ugyanis, hogy a kancellár - bejelentése szerint - "részleteiben válik meg hatalmától", ami 2021-ben a kancellári poszt átadásával tetőződik be.
Kiss J. László szerint komoly kérdés, hogy az elnökválasztás után mennyire tudnak együttműködni Merkel utódával, ugyanis jövőre nagy választások lesznek Németországban: májusban EP-választások, majd ősszel Brandenburgban, Szászországban és Thüringiában lesz tartományi választás.
"Ha a CDU ismét vereségeket szenved, az azt jelenti, hogy Merkellel nem lehet választásokat nyerni már"
- utalt az idei év fiaskóval felérő hatalmi visszaszorulására az egyes tartományi választásokon az egyetemi tanár.
A szakértő szerint
Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár, volt Saar-vidék tartományi miniszterelnök és Friedrich Merz, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának volt vezetője között dől el a verseny
- Jens Spahn egészségügyi miniszter ebben a viaskodásban "leszakadt" már. Előbbi kevéssel vezet, de a pártdelegátusok harmada még nem döntötte el, kit támogat, az AKK-nak "becézett" politikus ráadásul sokak szerint egy
"Merkel-klón",
akinek rosszat tehet, ha a CDU a közeljövőben választásokat veszít. Merz közben olyan támogatókat gyűjtött, mint a volt pénzügyér Wolfgang Schäuble vagy Günther Oettinger uniós pénzügyi biztos.