Az Infostart is beszámolt róla, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt Bojko Boriszov korábbi bolgár kormányfővel. Az egyeztetésen szó esett a bolgár gázadó eltörléséről és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásáról is. Bojko Boriszov megerősítette: pártközi megállapodás született arról, hogy Bulgária – eleget téve Magyarország kérésének is – megszünteti a gázszállítási büntetővámot, amely súlyos fenyegetést jelentett Magyarország energiabiztonságára.
Weinhardt Attila az InfoRádióban felidézte: a bolgár politikai vezetés szeptember végén állt elő azzal a tervvel, hogy az Oroszországgal szemben kirótt szankciós törvény módosításával kivetne az orosz vezetékes gázra egy energia-hozzájárulást, a célok azonban nem voltak tisztázottak, valamint a működési mechanizmus is kérdéseket vetett fel. A törvény hatályba lépett október 13-án, számos felvetődő kétely azonban nem szűnt meg, így például az sem volt világos, hogy adóvámról vagy valamilyen hozzájárulásról van-e szó, és az sem derült ki pontosan, hogyan lehetne beszedni. Az elemző szerint erősen kérdéses az is, fizetésre bírták volna-e a Gazpromot, amely a Portfolio értesülése szerint azóta sem tett eleget ennek, azaz
a törvény nem tudta elérni a valódi célját az elmúlt két hónapban.
A bolgároknak ugyanis „nem sikerült kicsikarniuk ezt a pénzügyi hozzájárulást” az orosz féltől a balkáni ország területén is áthaladó Török Áramlat vezetéken keresztül érkező orosz gázra. Igaz, ezzel együtt a szállítások zavartalanul megvalósultak, nem történt semmilyen fennakadás vagy beavatkozás.
Fontosabb céljuk van a bolgároknak
Hétfő délután pedig két korábbi kormányfő bejelentette a bolgár parlamentben, hogy elnapolják ezt az energia-hozzájárulást, és azt érzékeltették, letesznek erről a tervükről. A Portfolio elemzője úgy véli, valójában azért vetették el a megawattóránkénti 20 levás energia-hozzájárulást, mert így Bulgária vélhetően Románia társaságában hamarabb csatlakozhat a schengeni övezethez. Bulgária erre irányuló kérelmét tavaly decemberben Ausztria és Hollandia is megvétózta. Most azonban a bolgár gázadó eltörlése, illetve a fekete-tengeri gázmező kitermelésével kapcsolatos román törvénymódosítás erőteljes nyomást helyezett a korábban tiltakozó országokra, így Ausztriára is, hogy változtassa meg az álláspontját Bulgária és Románia helyzetét illetően.
Éppen emiatt Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter nemrég jelezte egy nyilatkozatában, hogy hajlandóságot mutatnak korábbi kijelentésük módosítására,
igaz, nem teljes schengeni tagságot adnának Bulgáriának és Romániának, hanem egyelőre csak a légi forgalomra vonatkozó szabad mozgás lenne biztosított a számukra,
a szárazföldi és a tengeri határokon keresztül való korlátlan átjutás pedig csak egy következő lépésben jöhetne majd szóba. A bolgár kormányzat egyik fő céljában tehát érzékelhető némi előrelépés, de Weinhardt Attila meglátása szerint egyáltalán nem biztos, hogy a délkelet-európai ország vezetői ennyivel megelégszenek.
Tulajdonosváltás jöhet a bolgár olajfinomítónál?
Ugyancsak jelentős indok és érv volt a bolgár gázadó elengedése kapcsán, hogy az orosz állami Lukoil tulajdonában álló Neftochim finomító – amely Bulgária egyetlen olajfinomítója – tulajdonosa hajlik az eladásra. Az elemző közölte: Nikolaj Denkov bolgár miniszterelnök múlt vasárnap megerősítette, hogy „át akarják venni ezt a stratégiai eszközt, amitől komoly előrelépést remélnek”. A háttérben már valószínűleg zajlanak is a tárgyalások az oroszokkal. Mindezek a fejlemények vezethettek ahhoz, hogy a bolgárok végül elálltak az egyébként két hónapja hatályban lévő törvénytől, így egyelőre biztosan nem lesz bolgár gázadó.
Magyarország is örülhet
Ha nem szüntették volna meg ezt a gázszállítási büntetővámot, az érzékenyen érintette volna Magyarországot is, ugyanis Weinhardt Attila tájékoztatása szerint ebben az esetben
az effektív beszerzési árunk akár 20 vagy 30 százalékkal is megemelkedhetett volna.
Fontos tudni, hogy a bolgár gázadó egy fix tétel volt, a gázárak viszont állandóan mozognak, így ennek a tételnek a százalékos aránya eltérő.
Az elemző végül elmondta: a Gazprom az elmúlt két hónapban „lényegében csendben volt”, mert a korábban kötött magyar–orosz gázszerződés alapján elméletileg a kiskundorozsmai leszállítási pontig felmerülő összes költséget magára vállalta. „Elméletileg a Gazpromra hárult volna ennek a tehernek a kifizetése, a gyakorlatban azonban nem mutatta annak a jeleit, hogy erre hajlandó lenne, és így merült fel elméleti síkon az, hogy esetleg a magyar félnek kell akkor közbelépni, és ezt kifizetni. Ez nagyjából éves szinten 150-180 milliárd forintos tétel lett volna” – magyarázta Weinhardt Attila.